A fordítói „bőbeszédűség” - kognitív-emocionális háttér
Résumé
Különösen a fordítóképzés kezdeti szakaszában, de a későbbi szakfordításokban, sőt a diplomafordításokban is megfigyelhető, hogy a lefordított szövegekben indokolatlan betoldások fordulnak elő, függetlenül a fordítandó szöveg témájától vagy a végproduktum minőségétől. Érthetőségi problémát nem okoznak, a forrásnyelvi szöveggel összehasonlítás során azonban feltűnőek. Esetenként pusztán „ártalmatlan,” érzelmi megnyilvánulások, de okozhatnak információ-torzulást is. A szövegen túli fordítói szubjektivitás kutatásához bátorítást ad a fordítási folyamat mellett magára a fordítóra, a fordítói személyiségre, érzelmi intelligenciára, az emóciókra is kiterjedő figyelem a fordítástudományi szakirodalomban. Példákon keresztül röviden kitérek a fordító hallgatói kommentárokból kiemelhető, a fordítás folyamata során megnyilvánuló kognitív-emocionális mozzanatokra, majd megpróbálom definiálni és tipológiába állítani az indokolatlan, szubjektív betoldásokat. Az eddigi eredmények felhasználhatók a fordítástanári visszajelzésekben a szubjektív betoldások kikerülésének tudatosítására a minőség javítása céljából, valamint a többi fordítói kompetencia fejlesztése mellett beilleszthetők a BME GTK TFK keretein belül folyó módszertani kezdeményezésekbe is.
Références
Bayani, Z. (2016): The Effect of Emotional Intellience on th Quality of Translation. International Journal of Modern Language Teaching and Learning. 1/2. 29-35
www.ijmltl.com
Coban, F. (2019): The Relationship between Professional Translators’s Emotional Intelligence and their Tranlator Satisfactio. International Journal of Comparative Literature and Translation Studies, Vol.7. 50-64.
https://doi.org/10.7575/aiac.ijclts.v.7n.3p.50
Einhorn, Á. (2019): Fejlesztő értékelés a felsőoktatásban – módszertani mozaik. Modern Nyelvoktatás.25/3-4. 175-190
Gumul, E. (2017): Explicitation in Simultaneous Interpreting. A Study into Explicitating Behaviour of Trainee Interpreters-fragments. Wydawnictwo Uniwersytetu Śląskiego: Katowice
Hubscher-Davidson, S.(2014): Emotional Intelligence and Translation Studies.: A New Bridge. Meta 58/2. 324-346. https://doi.org/10.7202/1024177ar
Hubscher-Davidson, S (2020).: Translation and Emotion. (A Psychological Perspective), Routledge
Hubscher-Davidson, S. – Lehr, C. (2021).: Improving the Emotional Intelligence of Translators (A Roadmap for an Experimental Training Intervention), Palgrave Studies in Translating and Interpreting, Palgrave Macmillan.
https://doi.org/10.1007/978-3-030-88860-2
Klaudy, K. (1999): Az explicitációs hipotézisről. Fordítástudomány. I.évf. 2. 5-22
Muzaferovic, I. (2013) Die Rolle von Emotionen im Übersetzungsprozess. Masterarbeit. Univ.-Prof. Dr. phil. habil. Hanna Risku Graz 2013 vezetésével
Pergnier, M. (1980): Les fondements sociolinguistiques de la traduction. Honoré Champion: Paris
Pirouznik, M. (2014): Personality traits and personification in translators’ performances. Report on pilot study.Intercultural Studies Group,Universitat Rovira i Virgili, Spain
http://www.intercultural.urv.cat/media/upload/domain_3 7/arxius/TP5/07-Pirouznik.pdf
Politis, M. (2007): L’apport de la psychologie cognitive à la didactique de la traduction.Meta : journal des traducteurs/ Translator’s Journal. 52/1. 156-163.
https://doi.org/10.7202/014730ar
Ramos, F. P. (2020): Facing Translation Errors at International Organizations: What corrigenda reveal about correction Processes and their Implications for Translation Quality. Comparative Legilinguistics,International Journal for Legal Communication. 41/2020. 98-133.
https://doi.org/10.14746/cl.2020.41.5
Reiss, K. (2004): Type, kind and individuality of text: decision making in translation. In: Venuti, L. (ed.) : The translation studies readers. Routledge: London
Yuehong, W. (2016): An Analysis on the Emotion in the Field of Translator's Subjectivity. Proceedings of the 2016 International Conference on Education, E-learning and Management Technology. (EEMT 2016). 429-433 Atlantis Press: Xi'an
