Az angol lingua franca kommunikáció kutatási eredményei és az üzleti angol oktatásának elmélete és gyakorlata
Résumé
Hallgatóinknak a munka világában legalább kétféle kiszámíthatatlansággal kell szembenézniük. Egyrészt az angol vált az üzleti életben a közvetítő nyelvvé, ami azt jelenti, hogy nem lehet előre megjósolni, milyen anyanyelvű emberekkel kell majd együtt dolgozniuk; egy biztos, döntő többségükben nem angol anyanyelvűekkel. Másrészt, olyan szakmákban fognak elhelyezkedni és olyan feladatokat fognak végezni, amelyekről jelenleg elképzelésünk sincs. Ennek a kétféle bizonytalanságnak jelentős hatása van a szaknyelvi és ezen belül az üzleti angol kurzusok fókuszára és módszertanára. A tanulmány összeveti a szaknyelv-tanítás, illetve az üzleti angol tanításának hagyományos megközelítését az English as a Lingua Franca (angol mint közvetítőnyelv, ELF) és a Business English as a Lingua Franca (angol mint közvetítőnyelv az üzleti életben, BELF) kutatások eredményeivel. A cikk célja az, hogy közös gondolkodásra invitálja az olvasót arról, hogy milyen szemléletbeli és módszertani változtatásokat lenne szükséges bevezetni a felsőoktatásban annak érdekében, hogy a hallgatók sikeresebben felkészülhessenek nem angol anyanyelvű beszélőkkel történő angol nyelvű kommunikációra, illetve a kiszámíthatatlan helyzetekhez való alkalmazkodásra.
Références
Bakó, A. (2021, in press): Preparing healthcare providers for communication with patients in ELF contexts – a methodological framework of developing terminological awareness. In: Tweedie, M. G. – R Johnson, R. (eds.) (2021): Perspectives on Medical English as a Lingua Franca. Cambridge Scholars Press: Walker, Newcastle
Basturkmen, H. (2006): Ideas and options in English for Specific Purposes. Lawrence Erlbaum Associates: London
Bhatia, V. K. (1993): Analysing genre: Language use in professional settings. Pearson: Edinburgh Gate
Belcher, D. D. (2006): English for Specific Purposes: Teaching to perceived needs and imagined futures in worlds of work, study, and everyday life. TESOL Quarterly, 40/1. 133–155
https://doi.org/10.2307/40264514
Budai, L. (2013): Merjünk támaszkodni az anyanyelvünkre! Modern nyelvoktatás. 19/4. 47-56 Elérhető online:
http://epa.niif.hu/03100/03139/00023/pdf/EPA03139_modern_nyelvoktatas_2013_4_047-056.pdf
Canagarajah, S. (2014): In search of a new paradigm for teaching English as an international language. TESOL Journal. 5/4. 767-785
https://doi.org/10.1002/tesj.166 Canale, M. – Swain, M. (1980): Theoretical bases of communicative approaches to second language teaching and testing. Applied Linguistics. 1/1. 1-47
https://doi.org/10.1093/applin/I.1.1
Cogo, A. (2009): Accommodating difference in ELF conversations: A study of pragmatic strategies. In: Mauranen, A. – Ranta, E. (eds.) (2009): English as a Lingua Franca: Studies and Findings. Cambridge Scholars Publishing: Newcastle Upon Tyne
Cogo, A. (2012): English as a lingua franca: concepts, use, and implications. ELT Journal. 66/1. 97-105
https://doi.org/10.1093/elt/ccr069
Cook, V. (1999): Going beyond the native speaker in language teaching, TESOL Quarterly. 33/2. 185-209
Cook, V. (2002): Language teaching methodology and the L2 user perspective. In: Cook, V. (ed.) Portraits of the L2 user, Multilingual Matters LTD, Clevedon
Dewey, M. (2014): Pedagogic criticality and English as a lingua franca. Atlantis. Journal of the Spanish Association of Anglo-American Studies. 36/2. 1 –30
Didenko, A. V. – Pichugova, I. L. (2016): Post CLT or post-method: Major criticism of the communicative approach and the definition of the current pedagogy. SHS Web of Conferences, 28.
Elérhető online: https://doi.org/10.1051/shsconf/20162801028
Dudley-Evans, T. – St John, M. J. (1998): Developments in English for Specific Purposes. A multi-disciplinary approach. Cambridge University Press: Cambridge
Ellis, M. – Johnson, C. (1994): Teaching Business English. Oxford University Press: Oxford
Frendo, E. (2005): How to teach Business English. Pearson Education Limited: Edinburgh Gate
Graddol, D. (2006): English Next. Letöltve:
http://englishagenda.britishcouncil.org/sites/ec/files/books-english-next.pdf, 2016.07.21
Grundy, P. (2007): Language evolution, pragmatic inference, and the use of English as a lingua franca. In:
Kecskés, I. – Horn, L. R. (eds.) (2007): Explorations in pragmatics: Linguistic, cognitive and intercultural aspects. Walter de Gruyter: Berlin
Hutchinson, T. – Waters, A. (1987): English for Specific Purposes. A learning-centred approach. Cambridge University Press: Cambridge
Illés, É. (2011): Communicative language teaching and English as a lingua franca. ViennamWorking Papers. 3-16
Illés, É. (2013): Az angol mint lingua franca – új nyelvpedagógiai kihívás. Modern nyelvoktatás. 19/1-2. 5-16
Elérhető online: http://epa.niif.hu/03100/03139/00021/pdf/EPA03139_modern_nyelvoktatas_2013_1-2_005-016.pdf
Illés, É. – Akcan, S. (2016): Bringing real-life language use into EFL classrooms. ELT Journal. 71/1. 3-12
https://doi:10.1093/elt/ccw049
Jenkins, J. – Cogo, A. – Dewey, M. (2011): Review of developments in research into English as a lingua franca. Language Teaching. 44/3. 281-315
https://doi.org/10.1017/S0261444811000115
Kankaanranta, A. – Louhiala-Salminen, L. (2013): “What language does global business speak?” – The concept and development of BELF. Ibérica. 26. 17-34
Kankaanranta, A. – Louhiala-Salminen, L. – Karhunen, P. (2015): English in multinational companies: implications for teaching “English” at an international business school. Journal of English as a Lingua Franca. 4/1. 125-148
https://doi.org/10.1515/jelf-2015-0010
Kankaanranta, A. – Planken, B. (2010): BELF competence as business knowledge of internationally operating business professionals. Journal of Business Communication. 47. 380-407
https://doi.org/10.1177%2F0021943610377301
Kramsch, C. (1997): The privilege of the nonnative speaker. Modern Language Association, 112/3. 359–369.
Kumaravadivelu, B. (2006): TESOL methods: Changing tracks, challenging trends. TESOL Quarterly, 40/1. 59–81
https://doi.org/10.2307/40264511
Leung, C. (2005): Convivial communication: Recontextualizing communicative competence. International Journal of Applied Linguistics. 15/2. 120-144
https://doi.org/10.1111/j.1473-4192.2005.00084.x
Littlewood, W. (2014): Methodology for teaching ESP. In: Bhatia, V. – Bremner, S. (eds.) (2014): The Routledge handbook of professional communication. Routledge: London/New York
Magnuczné Godó, Á. (2014): Lehet-e az angol mint lingua franca pedagógiai alternatíva? Tanári vélemények itthon és külföldön. Modern Nyelvoktatás. 20/4. 3-18 Elérhető online:
http://epa.oszk.hu/03100/03139/00026/pdf/EPA03139_modern_nyelvoktatas_2014_4_003-018.pdf
Negro, I. (2016): Developments in ESP: from register analysis to a genre-based and CLIL-based approach. Revista de Lenguas para Fines Especificos. 22/1. 190-212 Elérhető online:
https://dialnet.unirioja.es/servlet/articulo?codigo=6677869
Nunan, D. (1987): Communicative language teaching: Making it work. ELT Journal. 41/2. 136-145
https://doi.org/10.1093/elt/41.2.136
Pullin, P. (2010): Small talk, rapport, and international communicative competence. Lessons to learn from BELF. Journal of Business Communication. 47/4. 455-476
https://doi.org/10.1177%2F0021943610377307
Pullin, P. (2013): Achieving “comity”. The role of linguistic stance in business English as a lingua franca (BELF) meetings. Journal of English as a Lingua Franca. 2/1. 1-23
https://doi.org/10.1515/jelf-2013-0001
Räsänen, A. (2008): Tuning ESP/EAP for mobility, employability and expertise: A pedagogical process of change in focus, insight, and practice. In: Fortanet-Gómez, I. – Räisänen, C. A. (eds.) (2008): ESP in European Higher Education. John Benjamins Publishing Company: Amsterdam/Philadelphia
Rogerson-Revell, P. (2008): Participation and performance in international business meetings. English for Specific Purposes. 27. 338-360
https://doi.org/10.1016/j.esp.2008.02.003
Seidlhofer, B. (2001): Closing a conceptual gap: the case for a description of English as a lingua franca. International Journal of Applied Linguistics. 11/2. 133-158
https://doi.org/10.1111/1473-4192.00011
Seidlhofer, B. (2009a): Orientations in ELF research: form and function. In: Mauranen, A. – Ranta, E. (eds.) (2009): English as a Lingua Franca: Studies and Findings. Cambridge Scholars Publishing: Newcastle Upon Tyne
Seidlhofer, B. (2009b): Common ground and different realities: World Englishes and English as a lingua franca. World Englishes. 28/2. 236-245
https://doi.org/10.1111/j.1467-971X.2009.01592.x
Seidlhofer, B. (2012): The challenge of English as a lingua franca. Anglistik: International Journal of English Studies. 23/1. 73-86
Sharifian, F. (2009): Cultural conceptualizations in English as an international language. In: Sharifian, F. (ed.) (2009): English as an International Language. Multilingual Matters: Bristol
Swales, J. M. (1990): Genre Analysis: English in academic and research settings. Cambridge University Press: Cambridge
Swales, J. M. (2000): Languages for Specific purposes. Annual Review of Applied Linguistics. 20. 59-76
https://doi.org/10.1017/S0267190500200044
Szabó, Cs. M. – Mátó, F.(2019). A munkaerőpiac elvárása: idegennyelvtudás – Hogyan fejleszthetik hallgatóik idegennyelvtudását a felsőoktatási intézmények, Letöltve:
Talbot, F. (2009): How to write effective business English. The essential toolkit for composing powerful letters, e-mails and more, for today’s business needs. Kogan Page: London/Philadelphia
Widdowson, H. G. (2003). Defining issues in English language teaching. Oxford University Press: Oxford
Wilkinson, R. (2008): Locating the ESP space in problem-based learning: English medium degree programmes from a post-Bologna perspective. In: Fortanet-Gómez, I. – Räisänen, C. A. (eds.) (2008): ESP in European Higher Education. John Benjamins Publishing Company: Amsterdam/Philadelphia
https://regi.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/ch30s05.html
