A betegközpontú diagnózisközlés gyakorlati oktatása

  • Katalin Fogarasi Semmelweis Egyetem, Szaknyelvi Intézet
  • Rita Kránicz Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet
  • Renáta Halász Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet
  • Andrea Barta Semmelweis Egyetem, Szaknyelvi Intézet
  • Anikó Hambuch Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet

Résumé

A kezelőorvosok egyik fontos feladata a betegek korrekt tájékoztatása. Ez nemcsak erkölcsi, hanem törvényben szabályozott kötelezettség is számukra. Annak érdekében, hogy ez a tájékoztatás „a beteg számára érthető nyelven” történjék, az orvosnak tudatosan váltania kell a professzionális orvosi szaknyelvről a laikus nyelvhasználatra. A 2020/21-es tanév őszi szemeszterétől a Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézete a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézetével együttműködve új szaknyelvi tantárgyat vezetett be. A klinikai tárgyakhoz igazodó választható kurzust felsőbb éves hallgatók számára dolgoztuk ki, akik autentikus, anonimizált zárójelentések alapján a legfontosabb szakterületekről származó kórismék közlésekor szükséges terminológiai kódváltást és kommunikációs stratégiákat gyakorolhatják. A kurzus orvosszakmai részét orvos segítségével készítjük elő, a gyakorlati foglalkozásokon pedig terminológus, kommunikációs szakember és pszichológus is jelen van. A betegek szerepét előzetesen e célra a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet laikus beteg képzésének programja alapján kiképzett demonstrátor hallgatók látják el, akik az anamnézis ismeretében releváns módon támogatják a kódváltási készségek fejlesztését és a betegtájékoztatás gyakorlati megvalósítását. A kurzus résztvevői körében kérdőíves felmérést készítettünk és ennek eredményeit szeretnénk írásunkban bemutatni. A felmérésben a laikus betegként kiképzett demonstrátor hallgatókat és az orvos szerepét alakító hallgatókat is kérdeztük a diagnózisközléssel kapcsolatos tapasztalataikról: a kódváltás terminológiai elemeinek megfelelő használatáról, a demonstrátorok és a hallgatók kommunikatív készségeiről, a magabiztosság növekedéséről és a hallgatói elégedettségről.

Références

Baile, W. F. et al. (2000): SPIKES – A Six-Step Protocol for Delivering Bad News: Application to the Patient with Cancer. The Oncologist. 5(4). 302-311

Bigi, S. (2016): Communicating (with) Care. IOS Press: Amsterdam, Berlin, Washington,DC

Busch, A. – Spranz-Fogasy, Th. (2015): Handbuch Sprache in der Medizin. De Gruyter: Berlin

Byrne, P. – Long, B. (1976): Doctors talking to patients: a study of the verbal behaviour of general practitioners consulting in their surgeries. HMSO: London CLIV. 1997-es törvény az egészségügyről.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700154.TV

Fogarasi, K. (2018): A diagnózis jelentése és jelentősége a beteg szemszögéből. In: Dombi,J. – Farkas, J. – Gúti, E. (ed.) Aszimmetrikus kommunikáció - aszimmetrikus viszonyok. SZAK: Bicske. 774-804

Halász, R. – Koppán, Á. – Eklicsné, Lepenye, K. (2016): A magyar orvosi szaknyelvoktatás új megközelítése a Pécsi Tudományegyetemen. In: Reményi, A. – Sárdi, Cs. – Tóth,Zs. (ed.) Távlatok a mai magyar alkalmazott nyelvészetben. Tinta Könyvkiadó: Budapest. 71-79

Halász, R. – Fogarasi, K. (2018): Arztbriefe im medizinischen Fachsprachenunterricht Deutsch. Journal of Languages for Specific Purposes. 87-102

Hambuch, A. et al. (2020): Az orvosi kétnyelvűség terminológiai és funkcionális nyelvészeti összehasonlító vizsgálata háziorvosi konzultációkban. In: Bocz, Zs. – Besznyák, R.(ed.) (2020): Porta Lingua 2020. Szaknyelvoktatás és -kutatás nemzetközi kontextusban. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról. SZOKOE: Budapest.

https://doi.org/10.48040/PL.2020.35.443-459

Koppán, Á. – Eklicsné, Lepenye K. – Halász, R. (2015): Peer learning–peer tutoring az orvos–beteg kommunikáció tanításában. In: Bocz, Zs. (ed.) Porta Lingua 2015. A XXI. századi szakmai, szaknyelvi kommunikáció kihívásai: tanári és tanulói kompetenciák. Cikkek, tanulmányok a hazai szaknyelvoktatásról. SZOKOE: Keszthely. ISSN 1785-

Elérhető online:

http://szokoe.hu/porta-lingua/archivum/porta-lingua-2015.213-221

Langewitz, W. – Laederach, K. – Buddeberg, C.(2004): Ärztliche Gesprächsführung. In: Buddeberg C (Hrsg.). Psychosoziale Medizin. Springer Verlag: Heidelberg. 373-407

Pilling, J. (2018): Orvosi kommunikáció a gyakorlatban. Medicina: Budapest Spranz-Fogasy, Th. – Becker, M. (2015): Beschwerdenexploration und Diagnosemitteilung im ärztlichen Erstgespräch. Handbuch Sprache in der Medizin. De Gruyter: Berlin. 93-116

Stewart, M.A. (1995): Effective physician-patient communication and health outcomes: a review. Canadian Medical Association Journal 1995 May 1; 152(9): 1423–1433.

Elérhető online:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1337906/?page=2

Wagner, A. – Gadebusch-Bondio, M. – Kinnebrock, S. (2020): Informationsflut ersetzt nicht das professionelle Gespräch. Deutsches Ärzteblatt. Jg. 117. Heft 31–32. 3. August 2020.

Elérhető online:

https://www.aerzteblatt.de/pdf.asp?id=214882.1518-1520

Publiée
2021-11-04
Rubrique
A tudományterületek nyelvhasználatának sajátosságai, szakfordítás