A telemedicina jelentősége az orvos-beteg kommunikáció oktatásában a Covid19 járvány tükrében
Résumé
A Covid19 járvány az orvosi és egészségügyi kommunikációban a személyes interakciók számának drasztikus csökkenését eredményezte. Bizonyossá vált, hogy hosszútávon számolni kell az online egészségügyi tevékenységek, az online konzultációk előtérbe kerülésével, a telemedicina nagymértékű térhódításával. A sikeres orvos–beteg kommunikáció rendkívül fontos a gyógyítás folyamatában, erre fel kell készíteni a leendő orvostanhallgatókat. Ennek hatékony módja a szimulációs kommunikációoktatás színész-páciensekkel, amelyhez a szimulációs laborok biztosítanak autentikus helyszínt. A Covid19 járvány hatására az orvosi és egészségügyi kommunikáció számos formájának online térbe kerülése és az online oktatás bevezetése új megvilágításba helyezi a feldolgozandó interakciókat és a szimulációs kommunikáció módszerét. A PTE ÁOK-n 2016 óta működik sikeresen a szimulációs orvosi kommunikációs képzés hivatásos színészek segítségével. A járvány megfékezését célzó korlátozó intézkedések következtében az oktatás 2020. márciusától elektronikus távoktatás formájában folytatódott. A szimulációs orvosi kommunikációs képzés platformja a Microsoft Teams lett, így a képzés tematikájának és módszerének online átalakítására került sor. A tanulmány célja a nemzetközi tapasztalatok és a szerzők saját tapasztalatának bemutatása a személyes jelenléten alapuló és az online szimulációs gyakorlatok összehasonlításával. A hallgatók visszajelzései és a felvételek értékelése alapján elmondható, hogy a szimulációs gyakorlatok online formában is sikeresek voltak és biztosítani tudták az orvostanhallgatók kommunikatív kompetenciáinak a fejlesztését a telemedicina nyújtotta lehetőségekkel.
Références
Caffery, LJ. – Farjian, M. – Smith A.C. (2016): Telehealth interventions for reducing waiting lists and waiting times for specialist outpatient services: a scoping review. J Telemed Telecare. 2016/22. 504-512.
https://doi.org/10.1177/1357633X16670495
Fischbeck, S. et al. – Hardt, J. – Malkewitz, C. – Pertowski, K. (2020): Evaluation eines digitalisierten Kurses zur Arzt-Patient-Kommunikation aus der Sicht Medizinstudierender in der Vorklinik: Ersatz für die Präsenzlehre? GMS Journal for Medical Education. 2020; 37(7). Doc85
Győrffy, Zs. – Békási, S. – Szathmári-Mészáros, N. –Németh, O. (2020): A telemedicina lehetőségei a COVID–19-pandémia kapcsán a nemzetközi és a magyarországi tapasztalatok és ajánlások tükrében. Orv Hetil. 2020/24. 983-992.
https://doi.org/10.1556/650.2020.31873
Herendza, S. et al. – Gärtner, J. – Zelesniack, E. – Prediger, S. (2020): Evaluation eines Telemedizin-basierten Trainings für Medizinstudierende im Praktischen Jahr mit Simulationspatient*innen-Konsultationen, -Dokumentation und –Fallpräsentation. GMS Journal for Medical Education. 2020; 37(7). Doc944
Heszen-Klemens, I. – Lapińska, E. (1984): Doctor-patient interaction, patients’ health behavior and effects of treatment. Soc Sci Med. 1984/19. 9–18.
https://doi.org/10.1016/0277-9536(84)90132-1
Keifenheim, KE. – Teufel, M. – Ip, J. et al. (2015): Teaching history taking to medical students: a systematic review. BMC Med Educ. 2015/15. 159.
https://doi.org/10.1186/s12909-015-0443-x
Knie, K. et al.(2020): To zoom or not to zoom – das Training kommunikativer Kompetenzen in Zeiten von Covid 19 an der Universität Witten/Herdecke am Beispiel „Informationen weitergeben“. GMS Journal for Medical Education. 2020;37(7). Doc83
Koppán, Á. et al. (2017): A színész, mint szimulált páciens az oktatásban a Pécsi Tudományegyetemen. Orvosi Hetilap 2017/26. 1022–1027.
https://doi.org/10.1556/650.2017.30780
Pearce, C. et al. (2009): Doctor, patient and computer – a framework for the new consultation. Int J Med Inform. 2009/78. 32–38.
https://doi.org/10.1016/j.ijmedinf.2008.07.002
Peters, T. – Thrien, Ch. (2020): Der digitale Einsatz von Simulationspatientinnen und Simulationspatienten in Zeiten der Corona-Pandemie – Überlegungen und Vorschläge. GMS Journal for Medical Education. 2020; 37(7). Doc94
Seuren, LM. – Wherton, J. – Greenhalgh, T, et al. (2020): Physical examinations via video for patients with heart failure: qualitative study using conversation analysis. J Med Internet Res.2020/22. e16694.
Vimalananda, VG. – Gupte, G. – Seraj, SM. et al. (2015): Electronic consultations (e-consults) to improve access to specialty car: e: a systematic review and narrative synthesis. J Telemed Telecare. 2015/21. 323–330.
https://doi.org/10.1177/1357633X15582108
Woods, D.M. et al. (2008): Improving clinical communication and patient safety: clinician-recommended solutions. In: Henriksen, K. – Battles, J. –. Keyes, M. – Grady M. (eds.) (2008): Advances in Patient Safety: New Directions and Alternative
Approaches. Agency for Healthcare Research and Qu ality (AHRQ): Rockville.
Elérhető online: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK43654/
Internetes hivatkozások
Az e-health és a hozzá kapcsolódó fogalmak.
http://eta.bibl.u-szeged.hu/2188/3/1_bevezets.html
A telemedicína fogalma.
https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/Telemedicina
A telemedicina részletes szabályozása.
https://hgysz.hu/blog/a-telemedicina-reszletes-szabalyozasa/
Távoktatás bevezetése a PTE ÁOK-n.
https://aok.pte.hu/hu/hirek/hir/12314
Orvos beteg kommunikáció a modern társadalomban.
a 41/2020 (III. 11.) Korm. rendelet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről.
