Nemzeti történelmi eseményekkel kapcsolatos tanulói vélekedések és az információszerzés módjai egy vidéki általános iskolában
Esettanulmány
Absztrakt
A tanulmány célja annak bemutatása, miként közvetíthetők a magyar történelem meghatározó eseményei tárgyilagosan és élményszerűen. A kutatás feltárja a nemzeti identitás magyar sajátosságait, kitér a nemzeti kisebbségek történelmi szerepére, valamint elemzi a Nemzeti alaptanterv történelem kerettantervének kompetenciáit és célkitűzéseit. Az empirikus vizsgálat egy vidéki általános iskola 6. osztályos tanulóira irányult, kérdőív és interjú módszerek alkalmazásával: a zárt végű kérdéseket tartalmazó kérdőív gyors és egyértelmű válaszadást tett lehetővé a diákok számára, míg a nyitott kérdésekkel készített interjúk mélyebb betekintést adtak a történelemtanárok gondolkodásába. Az eredmények szerint a tanulók történelmi ismereteinek elsődleges forrása az iskolai tananyag, a családi történetek kiegészítő szerepet töltenek be, a közösségi médiában megjelenő történelmi tartalmak azonban sem érzelmi, sem intellektuális hatást nem váltanak ki belőlük. A vizsgált történelmi események többsége, valamint a családi történetek iránt érdeklődést és együttérzést mutattak, ami arra utal, hogy az iskolai oktatás hatékonyan közvetíti a múlt értékeit és segíti az érzelmi azonosulást.
Hivatkozások
Forrás
Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyama számára: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/kerettanterv_alt_isk_5_8/ (Letöltés: 2025. március 12.)
Nagyné Császár Mónikával és Orbán Petrával, a Beledi Általános Iskola történelem szakos tanáraival, Beleden, 2025. február 14-én felvett interjú alapján. (A szerző birtokában)
Szakirodalom
ANDERSON, Benedict (1983): Imagined Communities. Reflections on the Origin and Spread of Nationalism. Verso, London.
CSEPELI György – ÖRKÉNY Antal – SZÉKELYI Mária – POÓR János (2004): Nemzeti identitás Magyarországon az ezredfordulón. In: Társadalmi riport 2004. Szerk. KOLOSI Tamás – TÓTH István György. TÁRKI, Budapest, 471-483.
DANCS Katinka (2016): Kultúra ‒ iskola ‒ nemzetközi azonosságtudat a nemzeti identitás értelmezése és vizsgálatának lehetőségei általános iskolások körében. Magyar Pedagógia, 116. évf. 4. sz. 403–425. https://doi.org/10.17670/MPed.2016.4.403
DANCS Katinka (2018): Nemzeti szimbólumok, a nemzeti identitás ismeretjellegű elemei I. Nemzeti szimbólumok általános iskolai tanárok véleménye alapján. Történelemtanítás, (LIII.) Új folyam IX. évf. 3-4. sz. 1‒16.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2018/11/dancs-katinka-a-nemzeti-szimbolumok-es-a-nemzeti-identitas-ismeretjellegu-elemei-i-09-03-06/ (Letöltés: 2025. november 25.) DANCS Katinka (2019): Nemzeti szimbólumok, a nemzeti identitás ismeretjellegű elemei II. A tanulók tantervekben megjelenő nemzeti szimbólumokkal kapcsolatos tudásszintjének mérése 1‒6. osztályban. Történelemtanítás, (LIV.) Új folyam X. évf. 1. sz. 1‒13. https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2019/03/dancs-katinka-nemzeti-szimbolumok-a-nemzeti-identitas-ismeretjellegu-elemei-ii-10-01-07/ (Letöltés: 2025. november 25.)
DANCS Katinka (2023): A történelemtanárok által fontosnak vélt célok és jelenismereti témák, valamint az általuk használt módszerek egy kérdőíves vizsgálat eredményei alapján. In: KOJANITZ László (szerk): Korszerű történelemoktatás: Új utak és megoldások. Belvedere Meridionale, 15‒31.
FÜLÖP Éva – PÉLEY Bernadette – LÁSZLÓ János (2011): A történelmi pályához kapcsolódó érzelmek modellje magyar történelmi regényekben. Pszichológia, 31. évf. 1. sz. 47–62. https://doi.org/10.1556/pszicho.31.2011.1.5
JANCSÁK Csaba (2019): A személyes narratívák és a történelemtanítás értékvilága. In: KOVÁCS Gusztáv ‒ LUKÁCS Otília (szerk.): Az elbeszélés ereje. Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs, 7-22.
JANCSÁK Csaba (2020a): Történelmi emlékezet és a család (pp.). In: A. GERGELY András ‒ KAPITÁNY Ágnes ‒ KAPITÁNY Gábor ‒ KOVÁCS Éva ‒ PAKSI Veronika (szerk.): Kultúra, közösség és társadalom. Tanulmányok Tibori Tímea tiszteletére. Társadalomtudományi Kutatóközpont – Magyar Szociológiai Társaság, Budapest, 141‒159.
JANCSÁK Csaba (2020b): Családtörténetek hiánya, történelemtől elidegenedett nemzedék, új ifjúsági sebezhetőségek és történelemtanítás. Magyar Tudomány, 181. évf. 8. sz. 1014‒1021. https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.8.2
KALOCSAI Janka ‒ KAPOSI József (2019): Tanítjuk vagy tanuljuk a demokráciát? Egy felmérés és tanulságai. Új Pedagógiai Szemle, 69. évf. 11‒12. sz. 17–32.
KINYÓ László (2005): A magyar történelmi események, korszakok, megítélése a 7. és 11. évfolyamos tanulók körében végzett kérdőíves vizsgálat eredményei alapján. Magyar Pedagógia, 105. évf. 4. sz. 409–432.
LÁSZLÓ János (2012): Történelemtörténetek. Bevezetés a narratív szociálpszichológiába. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MÁTRAI Zsuzsa (2002): A nemzeti identitás konfliktusai és az állampolgári nevelés. Iskolakultúra, 12. évf. 2. sz. 52–64.
PÓLYA Tibor (2007): Identitás az elbeszélésben. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.
TAKÁCS Flóra (2017): Az esettanulmány mint módszertan a szociológiában. Szociológiai Szemle, 27. évf. 1. sz. 126‒132.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
