Egészségnevelési attitűd és egészségmagatartás középiskolai pedagógusok körében

A különböző korok szakemberei évezredek óta keresik a választ arra, vajon mit jelent az egészség? A történelem egyes szakaszaiban az ipar és a tudomány fejlődése, ezáltal a változó életkörülmények jelentősen befolyásolják az egészség-felfogást. A XIX–XX. századra az orvostudomány fejlődésével teret hódított az egészség biomedicinális megközelítése, ahol a legfőbb szempont a betegségek felfedezése, felismerése és azok kezelése volt.

  • Masa Andrea Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs
  • Tobak Orsolya Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Szeged
  • Deutsch Krisztina Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet, Pécs
Kulcsszavak: egészség, egészségnevelés, mentális egészség

Absztrakt

Bevezetés: Az egészséggel kapcsolatos értékek formálásához a társadalom minden tagja hozzájárul: az egyének, a közösségek, a munkahelyek, továbbá az oktatási színterek is. A gyermekkorban formálódó egészségmagatartás jelentős hatással van az egyén későbbi életére, valamint kulcsszerepet játszik a lakosság egészségi állapotának javításában. A közösségbe kerüléssel a család, mint elsődleges szocializációs színtér mellett a pedagógusok saját magatartási mintájukkal döntő befolyással bírnak a gyermekek egészségkultúrájára. Direkt oktató és nevelő tevékenységük mellett, a viselkedésükkel nagy befolyással bírnak a tanulók egészségmagatartásának alakításában.

Módszertan: 2019. márciusa és novembere között végeztünk kvantitatív, leíró jellegű keresztmetszeti felmérést 14 szegedi középiskola pedagógusai körében, célzott mintavétellel (N=200). Az adatgyűjtés online módon zajlott, a kitöltés önkéntes és anonim volt. Az adatgyűjtés eszköze saját szerkesztésű kérdésekből összeállított kérdőív volt. IBM SPSS Statistics Version 25.00 szoftver segítségével leíró statisztikai elemzés mellett khí-négyzet-, Mann–Whitney U- és Kruskal–Wallis-próbát végeztünk 95%-os valószínűségi szinten (p<0,05).

Eredmények: Az egészségnevelési attitűd vonatkozásában több szociodemográfiai kapcsolat is igazolódott: a nők pontosabban írják le az egészség fogalmát (p=0,02) és tudatosabbak az egészségnevelés területén (p=0,023), az egyedülállók magasabb pontszámra értékelik iskolai egészségnevelési aktivitásukat (p<0,001). Az iskolatípus meghatározónak bizonyult az egészség megfogalmazásában (p=0,011), a személyes egészséggel kapcsolatos példaadásban (p=0,001) és a tervszerű egészségnevelési aktivitás vonatkozásában (p<0,001) egyaránt, a szakgimnáziumi pedagógusok körében tapasztalt jobb eredményekkel. Az egészségnevelési aktivitása azoknak jobb, akiknél nem fordul elő rohamivás (p=0,025).
A válaszadók 11%-a nem fogalmazta meg saját egészségnevelési tevékenységét, miközben több, mint egyharmaduk azt jóra vagy nagyon jóra értékelte. Az egészség lelki/társas dimenzióját a résztvevők 25%-a nem említi válaszaiban.

Következtetések: A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy a válaszadó pedagógusok többségének egészségfogalma nem komplex, többen nem érzik kompetenciájuknak a diákok egészségnevelését. Azonban fontos lenne ezen a területen segítséget nyújtani tanároknak a jogszabályi elvárásoknak való megfelelésen túl az indirekt nevelő hatás és a saját jóllétük érdekében egyaránt.

Hivatkozások

World Health Organization: Preamble to the Constitution of the WHO, as adopted by the International Health Conference, New York 19–22 June, 1946, Basic Documents, Forty-eight edition 2014:1 https://apps.who.int/gb/bd/PDF/bd48/basic-documents-48th-edition-en.pdf (Elérve: 2020. 11. 30.)

Dávid T. Az egészségmegőrzés pszichológiája In: Darvay S. (szerk.): Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesz-tés témaköréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2012. pp 106–124.

Központi Statisztikai Hivatal: Egészségi állapot és egészségmagatartás, 2016–2017. Statisztikai Tükör, 2018. július 23. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/egeszsegallapot1617.pdf (Elérve: 2020. 11. 29.)

Vitrai J. Mi minden befolyásolja az egészséget. In.: Feith Helga Judit, Falus András (szerk.): Egészségfejlesztés és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019. doi: 10.1556/9789634544456 .

Tigyiné PH. Az egészségnevelés intézményesülésének története. Educatio. 2013;2:224–234. https://folyoiratok.oh.gov.hu/educatio/az-egeszsegneveles-intezmenyesulesenek-tortenete (Elérve: 2020. 11. 28.)

McKeown T. The Modern Rise of Population. Academic Press, New York/San Francisco. 1976.

https://www.who.int/teams/health-promotion/enhanced-wellbeing/first-global-conference (Elérve: 2020. 11. 29.)

Tompa A. Népegészségügyi látlelet. In: Feith Helga Judit, Falus András (szerk.): Egészségfejlesztés és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019. doi: 10.1556/9789634544456

Egészségjelentés 2016. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Budapest, 2017. január

World health statistics 2019: monitoring health for SDGs, sustainable development goals. World Health Organi-zation, Geneva, 2019.https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/324835/9789241565707-eng.pdf?sequence=9&isAllowed=y (Elérve: 2020. 11. 29.)

A 2014-ben végrehajtott Európai Lakossági Egészségfelmérés eredményei, összefoglaló adatok. Központi Sta-tisztikai Hivatal, 2018. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/elef2014_osszefoglalo.pdf (Elérve: 2020. 11. 29.)

State of Health in the EU Magyarország egészségügyi országprofil 2019. doi: 10.1787/2247f4e0-hu

Balog P. A negatív érzelmek és a szív- és érrendszeri betegségek összefüggései. Orv Hetil. 2018;159(48):2005–2010. doi: https://doi.org/10.1556/650.2018.31221

Szelei A, Döme P. Daganatos megbetegedések és a depresszió: rövid irodalmi áttekintés. Orv Hetil. 2020;161(22):908–916. doi: 10.1556/650.2020.31759

Mató-Juhász A. Az egyéni felelősség szerepe az egészség kialakításában és megtartásában. MultiScience – XXXI. microCAD International Multidiscliplinary Scientific Conference University of Miskolc, Hungary, 20–21 April 2017. doi: 10-26649/musci.2017.136

WHO közgyűlés Egészségfejlesztés és egészséges életmód 2004. május 22. http://www.pro-qaly.hu/files/userfiles/File/letoltes/Dokumentumok/egeszsegfejlesztes-alapelvek.pdf (Elérve: 2020. 11. 29.)

Somhegyi A. A népegészségügyi szakemberek és intézmények feladatai a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés szakmai segítésében. Népegészségügy, 2018;96(1):69–76. https://ogk.hu/~/media/Files/ogk/prevencio-tie-nepeu-segitese-nepegeszsegugy-2018-1.ashx (Elérve: 2020. 11. 30.)

Nagy L. A neveléstudomány és az egészségfejlesztés kapcsolata. In. Feith Helga Judit, Falus András (szerk.): Egészségfejlesztés és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019. doi: 10.1556/9789634544456

évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv (Elérve: 2020. 12. 26.)

/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200020.emm (Elérve: 2020. 11. 29.)

Fókuszban az egészség: Nincs egészség lelki egészség nélkül https://efop180.antsz.hu/minden/27-foprojekt/foprojekt-cikkei/hirek/274-nincs-egeszseg-lelki-egeszseg-nelkul.html (Elérve: 2020. 11. 29.)

Dávid B, Ember Zs. A társas kapcsolatok jelentősége az egészségtudatosságban In. Feith Helga Judit, Falus And-rás (szerk.): Egészségfejlesztés és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019. doi: 10.1556/9789634544456

Veres BI, Bíró É, Ádány R, et al. Tanárjelöltek egészségi állapota és egészségszemlélete. Educatio, 2013;2:201–212. https://folyoiratok.oh.gov.hu/educatio/tanarjeloltek-egeszsegi-allapota-es-egeszsegszemlelete (Elérve: 2020. 12. 26.)

Nahalka I. Az oktatás társadalmi meghatározottsága. In: Falus I. (szerk.) Didaktika – Elméleti alapok a tanulás tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2003. pp 37–56.

Engel GL. The need for a new medical model: A challenge for biomedicine. Science. 1977;196(4286):129-136. doi: 10.1126/science.847460

Végh V, Pusztafalvi H. Leendő és gyakorló biológiatanárok egészségdefinícióinak összehasonlító elemzése. Egészségfejlesztés, 2020;61(1):6–18. doi: 10.24365/ef.v61i1.528

Lipták MZ, Tarkó K. Az egészséggel kapcsolatos naiv elméletek, tévképzetek egy próbamérés tapasztalatai alap-ján. Egészségfejlesztés, 2020;61(2):74–81. doi: 10.24365/ef.v61i2.590

Megjelent
2021-05-04
Folyóirat szám
Rovat
Kutatás