Health education attitudes and health behaviors among high school teachers
Abstract
Introduction: All members of society contribute to shaping health-related values. Individuals, communities, workplaces, and educational platforms as well. Childhood health behaviors have a significant impact on an individual’s later life and play a key role in improving the health of the population. By joining the community, in addition to the family as the primary socialization stage, teachers have a decisive influence on the health culture of children with their own pattern of behavior. In addition to their direct teaching activities, their behaviors have a great influence on shaping students’ health behaviors.
Methods: A quantitative, cross-sectional survey was conducted among teachers in 14 high schools in Szeged, between March and November 2019, with convenience sampling (N = 200). The data collection took place using a web-based, anonym, self-administered questionnaire. We used self-edited questions about health education attitudes among others. SPSS 25.0 statistics software was used for data analysis. In addition to descriptive statistical analysis, we used chi-square, Mann–Whitney U, and Kruskal–Wallis test with 95% probability level (p < 0.05).
Results: Regarding the attitude of health education, several sociodemographic differences were: women formulate the definition of health more accurately (p = 0.02) and are more health-conscious in the field of health education (p = 0.023), and the single has a higher level of health education activity (p < 0.001). The type of school proved to be decisive in the formulation of health (p = 0.011), in the example of personal health (p = 0.001), and in the planned health education activity (p < 0.001), with better results among secondary vocational school teachers. Health education activity is better for those who are not binge drinkers (p = 0.025). 11% of respondents did not articulate their own health education activity, while more than a third rated it as good or very good. The mental/social health dimension is not mentioned by 25% of the participants in their answers.
References
World Health Organization: Preamble to the Constitution of the WHO, as adopted by the International Health Conference, New York 19–22 June, 1946, Basic Documents, Forty-eight edition 2014:1 https://apps.who.int/gb/bd/PDF/bd48/basic-documents-48th-edition-en.pdf (Elérve: 2020. 11. 30.)
Dávid T. Az egészségmegőrzés pszichológiája In: Darvay S. (szerk.): Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2012. pp 106–124.
Központi Statisztikai Hivatal: Egészségi állapot és egészségmagatartás, 2016–2017. Statisztikai Tükör, 2018. július 23. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/egeszsegallapot1617.pdf (Elérve: 2020. 11. 29.)
Vitrai J. Mi minden befolyásolja az egészséget. In.: Feith Helga Judit, Falus András (szerk.): Egészségfejlesztés és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019. doi: 10.1556/9789634544456 .
Tigyiné PH. Az egészségnevelés intézményesülésének története. Educatio. 2013;2:224–234. https://folyoiratok.oh.gov.hu/educatio/az-egeszsegneveles-intezmenyesulesenek-tortenete (Elérve: 2020. 11. 28.)
McKeown T. The Modern Rise of Population. Academic Press, New York/San Francisco. 1976. https://www.who.int/teams/health-promotion/enhanced-wellbeing/first-global-conference (Elérve: 2020. 11. 29.)
Tompa A. Népegészségügyi látlelet. In: Feith Helga Judit, Falus András (szerk.): Egészségfejlesztés és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019. doi: 10.1556/9789634544456
Egészségjelentés 2016. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Budapest, 2017. január
World health statistics 2019: monitoring health for SDGs, sustainable development goals. World Health Organization, Geneva, 2019.https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/324835/9789241565707-eng.pdf?sequence=9&isAllowed=y (Elérve: 2020. 11. 29.)
A 2014-ben végrehajtott Európai Lakossági Egészségfelmérés eredményei, összefoglaló adatok. Központi Statisztikai Hivatal, 2018. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/elef2014_osszefoglalo.pdf (Elérve: 2020. 11. 29.)
State of Health in the EU Magyarország egészségügyi országprofil 2019. doi: 10.1787/2247f4e0-hu
Balog P. A negatív érzelmek és a szív- és érrendszeri betegségek összefüggései. Orv Hetil. 2018;159(48):2005–2010. doi: https://doi.org/10.1556/650.2018.31221
Szelei A, Döme P. Daganatos megbetegedések és a depresszió: rövid irodalmi áttekintés. Orv Hetil. 2020;161(22):908–916. doi: 10.1556/650.2020.31759
Mató-Juhász A. Az egyéni felelősség szerepe az egészség kialakításában és megtartásában. MultiScience – XXXI. microCAD International Multidiscliplinary Scientific Conference University of Miskolc, Hungary, 20–21 April 2017. doi: 10-26649/musci.2017.136
WHO közgyűlés Egészségfejlesztés és egészséges életmód 2004. május 22. http://www.pro-qaly.hu/files/userfiles/File/letoltes/Dokumentumok/egeszsegfejlesztes-alapelvek.pdf (Elérve: 2020. 11. 29.)
Somhegyi A. A népegészségügyi szakemberek és intézmények feladatai a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés szakmai segítésében. Népegészségügy, 2018;96(1):69–76. https://ogk.hu/~/media/Files/ogk/prevencio-tie-nepeu-segitese-nepegeszsegugy-2018-1.ashx (Elérve: 2020. 11. 30.)
Nagy L. A neveléstudomány és az egészségfejlesztés kapcsolata. In. Feith Helga Judit, Falus András (szerk.): Egészségfejlesztés és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019. doi: 10.1556/9789634544456
évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv (Elérve: 2020. 12. 26.)
/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200020.emm (Elérve: 2020. 11. 29.)
Fókuszban az egészség: Nincs egészség lelki egészség nélkül https://efop180.antsz.hu/minden/27-foprojekt/foprojekt-cikkei/hirek/274-nincs-egeszseg-lelki-egeszseg-nelkul.html (Elérve: 2020. 11. 29.)
Dávid B, Ember Zs. A társas kapcsolatok jelentősége az egészségtudatosságban In. Feith Helga Judit, Falus András (szerk.): Egészségfejlesztés és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019. doi: 10.1556/9789634544456
Veres BI, Bíró É, Ádány R, et al. Tanárjelöltek egészségi állapota és egészségszemlélete. Educatio, 2013;2:201–212. https://folyoiratok.oh.gov.hu/educatio/tanarjeloltek-egeszsegi-allapota-es-egeszsegszemlelete (Elérve: 2020. 12. 26.)
Nahalka I. Az oktatás társadalmi meghatározottsága. In: Falus I. (szerk.) Didaktika – Elméleti alapok a tanulás tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2003. pp 37–56.
Engel GL. The need for a new medical model: A challenge for biomedicine. Science. 1977;196(4286):129-136. doi: 10.1126/science.847460
Végh V, Pusztafalvi H. Leendő és gyakorló biológiatanárok egészségdefinícióinak összehasonlító elemzése. Egészségfejlesztés, 2020;61(1):6–18. doi: 10.24365/ef.v61i1.528
Lipták MZ, Tarkó K. Az egészséggel kapcsolatos naiv elméletek, tévképzetek egy próbamérés tapasztalatai alapján. Egészségfejlesztés, 2020;61(2):74–81. doi: 10.24365/ef.v61i2.590
Copyright (c) 2021 Andrea Masa, Orsolya Tobak, Krisztina Deutsch
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.
.png)
