Egészségnevelési attitűd és egészségmagatartás középiskolai pedagógusok körében

  • Masa Andrea Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs
  • Tobak Orsolya Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Szeged
  • Deutsch Krisztina Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet, Pécs
Kulcsszavak: egészség, egészségnevelés, mentális egészség

Absztrakt

Bevezetés: Az egészséggel kapcsolatos értékek formálásához a társadalom minden tagja hozzájárul: az egyének, a közösségek, a munkahelyek, továbbá az oktatási színterek is. A gyermekkorban formálódó egészségmagatartás jelentős hatással van az egyén későbbi életére, valamint kulcsszerepet játszik a lakosság egészségi állapotának javításában. A közösségbe kerüléssel a család, mint elsődleges szocializációs színtér mellett a pedagógusok saját magatartási mintájukkal döntő befolyással bírnak a gyermekek egészségkultúrájára. Direkt oktató és nevelő tevékenységük mellett, a viselkedésükkel nagy befolyással bírnak a tanulók egészségmagatartásának alakításában.

Módszertan: 2019. márciusa és novembere között végeztünk kvantitatív, leíró jellegű keresztmetszeti felmérést 14 szegedi középiskola pedagógusai körében, célzott mintavétellel (N = 200). Az adatgyűjtés online módon zajlott, a kitöltés önkéntes és anonim volt. Az adatgyűjtés eszköze saját szerkesztésű kérdésekből összeállított kérdőív volt. IBM SPSS Statistics Version 25.00 szoftver segítségével leíró statisztikai elemzés mellett khí-négyzet-, Mann–Whitney U- és Kruskal–Wallis-próbát végeztünk 95%-os valószínűségi szinten (p < 0,05).

Eredmények: Az egészségnevelési attitűd vonatkozásában több szociodemográfiai kapcsolat is igazolódott: a nők pontosabban írják le az egészség fogalmát (p = 0,02) és tudatosabbak az egészségnevelés területén (p = 0,023), az egyedülállók magasabb pontszámra értékelik iskolai egészségnevelési aktivitásukat (p < 0,001). Az iskolatípus meghatározónak bizonyult az egészség megfogalmazásában (p = 0,011), a személyes egészséggel kapcsolatos példaadásban (p = 0,001) és a tervszerű egészségnevelési aktivitás vonatkozásában (p < 0,001) egyaránt, a szakgimnáziumi pedagógusok körében tapasztalt jobb eredményekkel. Az egészségnevelési aktivitása azoknak jobb, akiknél nem fordul elő rohamivás (p = 0,025). A válaszadók 11%-a nem fogalmazta meg saját egészségnevelési tevékenységét, miközben több, mint egyharmaduk azt jóra vagy nagyon jóra értékelte. Az egészség lelki/társas dimenzióját a résztvevők 25%-a nem említi válaszaiban.

Következtetések: A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy a válaszadó pedagógusok többségének egészségfogalma nem komplex, többen nem érzik kompetenciájuknak a diákok egészségnevelését. Azonban fontos lenne ezen a területen segítséget nyújtani tanároknak a jogszabályi elvárásoknak való megfelelésen túl az indirekt nevelő hatás és a saját jóllétük érdekében egyaránt.

           

Szerző életrajzok

Masa Andrea, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs

 

   
Tobak Orsolya, Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Szeged

 

 
Deutsch Krisztina, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet, Pécs

 

 

Hivatkozások

World Health Organization: Preamble to the Constitution of the WHO, as adopted by the International Health Conference, New York 19–22 June, 1946, Basic Documents, Forty-eight edition 2014:1 https://apps.who.int/gb/bd/PDF/bd48/basic-documents-48th-edition-en.pdf (Elérve: 2020. 11. 30.)

Dávid T. Az egészségmegőrzés pszichológiája In: Darvay S. (szerk.): Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2012. pp 106–124.

Központi Statisztikai Hivatal: Egészségi állapot és egészségmagatartás, 2016–2017. Statisztikai Tükör, 2018. július 23. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/egeszsegallapot1617.pdf (Elérve: 2020. 11. 29.)

Vitrai J. Mi minden befolyásolja az egészséget. In.: Feith Helga Judit, Falus András (szerk.): Egészségfejlesztés és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019. doi: 10.1556/9789634544456 .

Tigyiné PH. Az egészségnevelés intézményesülésének története. Educatio. 2013;2:224–234. https://folyoiratok.oh.gov.hu/educatio/az-egeszsegneveles-intezmenyesulesenek-tortenete (Elérve: 2020. 11. 28.)

McKeown T. The Modern Rise of Population. Academic Press, New York/San Francisco. 1976. https://www.who.int/teams/health-promotion/enhanced-wellbeing/first-global-conference (Elérve: 2020. 11. 29.)

Tompa A. Népegészségügyi látlelet. In: Feith Helga Judit, Falus András (szerk.): Egészségfejlesztés és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019. doi: 10.1556/9789634544456

Egészségjelentés 2016. Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Budapest, 2017. január

World health statistics 2019: monitoring health for SDGs, sustainable development goals. World Health Organization, Geneva, 2019.https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/324835/9789241565707-eng.pdf?sequence=9&isAllowed=y (Elérve: 2020. 11. 29.)

A 2014-ben végrehajtott Európai Lakossági Egészségfelmérés eredményei, összefoglaló adatok. Központi Statisztikai Hivatal, 2018. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/elef2014_osszefoglalo.pdf (Elérve: 2020. 11. 29.)

State of Health in the EU Magyarország egészségügyi országprofil 2019. doi: 10.1787/2247f4e0-hu

Balog P. A negatív érzelmek és a szív- és érrendszeri betegségek összefüggései. Orv Hetil. 2018;159(48):2005–2010. doi: https://doi.org/10.1556/650.2018.31221

Szelei A, Döme P. Daganatos megbetegedések és a depresszió: rövid irodalmi áttekintés. Orv Hetil. 2020;161(22):908–916. doi: 10.1556/650.2020.31759

Mató-Juhász A. Az egyéni felelősség szerepe az egészség kialakításában és megtartásában. MultiScience – XXXI. microCAD International Multidiscliplinary Scientific Conference University of Miskolc, Hungary, 20–21 April 2017. doi: 10-26649/musci.2017.136

WHO közgyűlés Egészségfejlesztés és egészséges életmód 2004. május 22. http://www.pro-qaly.hu/files/userfiles/File/letoltes/Dokumentumok/egeszsegfejlesztes-alapelvek.pdf (Elérve: 2020. 11. 29.)

Somhegyi A. A népegészségügyi szakemberek és intézmények feladatai a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés szakmai segítésében. Népegészségügy, 2018;96(1):69–76. https://ogk.hu/~/media/Files/ogk/prevencio-tie-nepeu-segitese-nepegeszsegugy-2018-1.ashx (Elérve: 2020. 11. 30.)

Nagy L. A neveléstudomány és az egészségfejlesztés kapcsolata. In. Feith Helga Judit, Falus András (szerk.): Egészségfejlesztés és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019. doi: 10.1556/9789634544456

évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv (Elérve: 2020. 12. 26.)

/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200020.emm (Elérve: 2020. 11. 29.)

Fókuszban az egészség: Nincs egészség lelki egészség nélkül https://efop180.antsz.hu/minden/27-foprojekt/foprojekt-cikkei/hirek/274-nincs-egeszseg-lelki-egeszseg-nelkul.html (Elérve: 2020. 11. 29.)

Dávid B, Ember Zs. A társas kapcsolatok jelentősége az egészségtudatosságban In. Feith Helga Judit, Falus András (szerk.): Egészségfejlesztés és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2019. doi: 10.1556/9789634544456

Veres BI, Bíró É, Ádány R, et al. Tanárjelöltek egészségi állapota és egészségszemlélete. Educatio, 2013;2:201–212. https://folyoiratok.oh.gov.hu/educatio/tanarjeloltek-egeszsegi-allapota-es-egeszsegszemlelete (Elérve: 2020. 12. 26.)

Nahalka I. Az oktatás társadalmi meghatározottsága. In: Falus I. (szerk.) Didaktika – Elméleti alapok a tanulás tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2003. pp 37–56.

Engel GL. The need for a new medical model: A challenge for biomedicine. Science. 1977;196(4286):129-136. doi: 10.1126/science.847460

Végh V, Pusztafalvi H. Leendő és gyakorló biológiatanárok egészségdefinícióinak összehasonlító elemzése. Egészségfejlesztés, 2020;61(1):6–18. doi: 10.24365/ef.v61i1.528

Lipták MZ, Tarkó K. Az egészséggel kapcsolatos naiv elméletek, tévképzetek egy próbamérés tapasztalatai alapján. Egészségfejlesztés, 2020;61(2):74–81. doi: 10.24365/ef.v61i2.590

Megjelent
2021-05-04
Hogyan kell idézni
Masa, A., Tobak, O., & Deutsch, K. (2021). Egészségnevelési attitűd és egészségmagatartás középiskolai pedagógusok körében. Egészségfejlesztés, 62(2), 26-35. https://doi.org/10.24365/ef.v62i2.5907
Folyóirat szám
Rovat
Kutatás