Alsó impactált bölcsességfogak eltávolítása utáni parodontális állapotok vizsgálata, két lebenytechnika összehasonlító elemzése

  • Zsombor Vécsey Semmelweis Egyetem Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika
  • Árpád Joób-Fancsaly Semmelweis Egyetem Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika
Kulcsszavak: bölcsességfog, lebeny, parodontium, szondázási mélység

Absztrakt

Az alsó bölcsességfog műtéti eltávolításánál mucoperiosteális lebenyt képezünk. A gyakorlatban kétféle lebenytípust alkalmazunk: segédmetszés nélkül, és segédmetszéssel készített műtéti lebenyeket. Kevés hazai és külföldi publikáció foglalkozik azzal, hogy alsó impactált bölcsességfogak eltávolítása mennyire károsítja az előtte lévő moláris fog/ak paro-
dontiumát. Vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy van-e különbség a két lebenytípus gyógyulási hajlama között.
76 beteg különböző helyzetű alsó bölcsességfogát távolítottuk el. Kétféle lebenytípust alkalmaztunk. Közvetlenül a mű-
tét előtt, varratszedéskor, 3 hónappal és 6 hónappal a műtét után a második őrlőfogak körül 6 ponton vizsgáltuk a szondázási mélységet. Egyúttal összehasonlítottuk a műtét során előforduló technikai történéseket, a műtétet követő panaszokat és ezek korrelációját a lebenyképzések függvényében.
Alsó impactált bölcsességfogak eltávolítása után csak ínyszéli metszés esetén nagyobb szondázási mélységeket mértünk, mint az L alakú metszés esetén. Ugyanakkor ez a különbség nem volt szignifikáns és 6 hónapot követően nem figyeltünk meg különbséget.

Megjelent
2012-03-15
Hogyan kell idézni
VécseyZ., & Joób-Fancsaly Árpád. (2012). Alsó impactált bölcsességfogak eltávolítása utáni parodontális állapotok vizsgálata, két lebenytechnika összehasonlító elemzése. Fogorvosi Szemle, 105(1), 29-33. Elérés forrás https://ojs3.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle/article/view/5452
Rovat
Esetismertetés (case report)