Adalékok a magyar fogászati (fogorvosi) ellátás és oktatás történetéhez XVIII. századtól a XX. századig
Absztrakt
A korai középkor kolostori medicina nyújtotta sebészi, fogászati ellátását – egyházi tiltást követően – felváltotta a borbélyok által biztosított szolgáltatás.
A borbélyok céhekbe szerveződve látták el betegeiket.
A kereskedelmi gócpontokban kialakult falvak, városok mellett a borbélyok vándorlásaik közben vásárokon is távolítottak el fogakat.
A vidéki lakosság körében más foglalkozást űzők (pl. füvesasszonyok, olajárusok) is részt vettek a fájdalom csillapításában, a gyulladások csökkentésében.
A XIII. századtól kezdődően a sebészet oktatását világi iskolák vették át (Párizs), ezzel megalapozva a skolasztikus medicina ezen ágát is.
Hazánkban az egyetemi sebész-, majd a fogászmesteri képzés a nagyszombati, majd Budára, illetve Pestre költöző egyetemen valósult meg.
Ezt követően uralkodói rendelet tiltotta meg a borbélyok sebészi-fogászati tevékenységét.
Magyarországon még sokáig a vándor sebészek, fogászok látták el a vidéki lakosságot, míg a XIX. század közepén sor nem került a fogászat egyetemi oktatására, fogszakorvosok képzésére.
Hivatkozások
Blázy Á: Adatok a Taxa Pharmaceutica Posoniensisről. Gyógyszerészet 1965; 9 (12), 474–477.
Forrai J: Az európai fogászat fejlődése a vándor borbélyságtól a fogász mesterségig, különös tekintettel a 18. századra. Doktori disszertáció. Semmelweis Egyetem Közegészségügyi Intézet, Budapest, 2009.
Forrai J: A magyar fogtudomány kezdete. Neumann Kft., Budapest, 2004. https://mek.oszk.hu/05200/05209
Huszár Gy: Mozaikok a magyar fogászat múltjából. Fogorv Szle 1948; 41, 239–245.
Huszár Gy: A magyar fogászat története. Országos Orvostörténeti Könyvtár, Budapest, 1965.
Kaán M: A népi foggyógyítás története, A fogfájás gyógyítása. Magyar Fogorvos 2009; 102, 46–49.
Kaán M: Foggyógyítás magyar hagyományai a források és a szakirodalom tükrében. Doktori disszertáció. ELTE Bölcsésztudományi Kar 2012; 80–96, 104–137.
Kapronczai K: Vajna Vilmos. Orvosi Hetilap 115, 3003–3004, 1974
Kapronczay K: A kolostori medicina. Lege Artis Medicinae 1992; vol. 2, No. 12, 1196–1197.
Kiss A: Gyógyítás a középkori európai szerzetesrendekben. Orvosi Hetilap 2008; 149, (48), 2293–2297. https://doi.org/10.1556/oh.2008.ho2210
Kóbor A, Forrai J: A fogorvosképzés magyarországi fejlődésének története. Történelmi előzmények a középkortól a II. világháború befejezéséig. In: 50 éves a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kara, 15–30, SE FOK Budapest, 2005.
Kóbor A: A világ első nyomtatásban megjelent fogászati könyve. Fogorv Szle 2010; 103, 125–129.
Kóbor A: Fitoterápia a XI. századi fogászatban. Magyar Fogorvos 2010; 19, 97–101.
Kóbor A: Borbélyok, sebészek, fogművesek, fogászok. A fogászat fejlődése Magyarországon 1556–1914. Magyar Fogorvos 2018; 26, 40–45.
Magyary-Kossa Gy: Magyar orvosi emlékek I–IV. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Budapest, 1929–1931.
Péter M: Neves székelyföldi orvosok élete és tevékenysége. Kaleidoscope 2013; vol. 4, No. 3.
Puskely M: Adalékok a szerzetesi orvoslás történetéből. http://acta.bibl.u-szeged.hu/2978/1/historica_124_003-022.pdf
Salamon H: A stomatológia tanításának története Magyarországon. Árpád Könyvkiadó [S. l.], 1906; 231–247.
Salamon H: A magyar stomatológia (fogászat) története. Magyar Fogorvosok Országos Egyesülete Budapest, 1942.
Schultheisz E: A kolostori medicina és a természettudományok alakulása a köözépkorban. In: Fejezetek az orvosi művelődés történetéből. Magyar Tudománytörténeti Intézet Piliscsaba, 2006; 21–32.
Simon K: Sebészet és sebészek Magyarországon (1686–1848). Doktori disszertáció. ELTE Bölcsészettudományi Kar [Budapest], 2011.
Copyright (c) 2022 Szerzők
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
.png)
1.png)
