A Salgótarjáni és Ózdi paleogén részmedence térképezése szeizmikus és gravitációs mérési adatok alapján, és az eredmények szénhidrogén-földtani vonatkozásai

  • Zsolt Kovács Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat
  • Ágnes Cserkész-Nagy Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat
  • Ágnes Gulyás Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat
  • Tibor Gúthy Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat
  • János Kiss Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat
  • Zoltán Püspöki Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat
  • Ildikó Szentpétery Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat
  • István Szalay Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat
Kulcsszavak: szeizmikus mélységtérkép, gravitációs mélységtérkép, prekainozoos aljzatmélység, anyakőzet érettség, szénhidrogén potenciál, vitrinitreflexió-értékek, Rock-eval mérési adatok

Absztrakt

Az Észak-magyarországi Paleogén-medence perspektivikus szénhidrogének kutatása szempontjából. A kutatási lehetőségek megítéléséhez azonban elengedhetetlen a medencealjzat domborzatának, ill. az üledékkitöltés szintjeinek helyes ábrázolása. A Salgótarjáni- és Ózdi-részmedence területén a medenceperemi kutatófúrások alapján készült, országos léptékű prekainozoos medencealjzat térképek a szeizmikus mélységszelvények alapján pontosíthatók. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSZ) szakemberei szeizmikus, gravitációs és mélyfúrási adatok újrafeldolgozása, újraértelmezése alapján elkészítették a terület részletes, nagyobb felbontású prekainozoos medencealjzat térképét, és az üledékkitöltés vezérszintjeinek térképeit. Az itt bemutatott eredmények alapján a paleogén medence aljzata a medenceperemektől Bárna település alatt (Salgótarjántól 10 km-re K felé) 3400 méter tengerszint alatti mélységig süllyed.

A geofizikai adatok együttes értelmezése szerint a Salgótarjáni- és az Ózdi-részmedence között jelentős eltérés van mind az aljzat mélysége, mind a medencét kitöltő üledékrétegsor tekintetében. A gravitációs medencemodell két sűrűségmodellel közelíthető, amelyek között egy átmeneti zóna is van. A szeizmikus értelmezés alapján a részmedencék paleogén–alsó-miocén üledékkitöltésében öt vezérszint követhető, a nyugati részen (Salgótarjáni-részmedence) nagy vastagságban találhatók idősebb oligocén üledékek, míg az északkeleti területen (Ózdi részmedence) a fiatalabb oligocén és miocén képződmények dominálnak. A potenciálisan anyakőzetként számontartott összletekről mélység- és vastagságtérképek készültek. Ezek szerint a medence nyugati részének mélyzónája kiterjedtebb, mint azt a korábbi áttekintő térképek ábrázolják. A terület kőolaj és földgáz előfordulásai és indikációi azt jelzik, hogy a Salgótarjáni-részmedencében a szénhidrogének anyakőzetei érettek, a felhalmozódások pedig az anyakőzetekben, vagy azok szűk környezetében lehetnek, mert a szénhidrogén migráció korlátozott. A vitrinit reflexió adatok szerint a medenceperemeken a jelenleg felszín közelben lévő megmintázott kőzetrészek szerves anyaga korábban a jelenleginél mélyebben volt eltemetve, és a kőolajképződés kezdeti fázisának közelébe jutott.

A Salgótarjáni-részmedencének a korábban várhatótól jelentősebb kiterjedése és mélysége, a várható szénhidrogén anyakőzetek mennyisége és érettsége alapján a terület CH potenciálja jelentősebb lehet a korábbi megítélésnél. A térképek, és a szakirodalomból ismert szénhidrogén-földtani adatok alapján becslés történt az anyakőzet összlet által generált szénhidrogén mennyiségre, amely az értékelés szerint a 100 millió m3-t is meghaladhatja.

Hivatkozások

ALBU I., BRAUN L. & SZALAY I. 1985. Az Aggtelek–Rudabányai-hegység geofizikai előkutatása.—A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 1984. évi jelentése, Budapest, 29–33.

ARATÓ, R., DUNKL, I., TAKÁCS, Á., SZEBÉNYI, G., GERDE, A. & EYNATTEN, H. 2018: Thermal evolution in the exhumed basement of a stratovolcano: case study of the Miocene Matra Volcano, Pannonian Basin—Journal of the Geological Society, London, 175, 820-835. https://doi.org/10.1144/jgs2017-117

BABINSZKI E., KERCSMÁR ZS. & KOVÁCS ZS. 2018: Magyarország szénhidrogén-kutatási területei – a Paleogén-medence.—In: KOVÁCS ZS. (szerk.): Szénhidrogének Magyarországon.—A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kiadványa, Budapest, 179-195. http://www.mekh.hu/download/3/20/60000/ szenhidrogenek_magyarorszagon.pdf

BADICS, B & VETŐ I. 2012: Source rocks and petroleum systems in the Hungarian part of the Pannonian Basin: The potential for shale gas and shale oil plays.—Marine and Petroleum Geology 31, 53-69. https://doi.org/10.1016/j.marpetgeo.2011.08.015

BÁLDI T. 1980.: A korai Paratethys története. —Földtani Közlöny 110., 456-472.

BÁLDI T. 1983: Magyarországi oligocén és alsó miocén formációk.—Akadémiai Kiadó, Budapest, 293 p.

BÁLDI, T. & BÁLDI-BEKE, M., 1985: The evolution of the Hungarian Paleogene basins.—Acta Geologica Hungarica 28, Budapest, 5-28.

BÁLDI T. & SZTANÓ O. 2000: Gravitációs tömegmozgások a Darnó zóna tengeri oligo-miocén üledékeiben: a Dubicsány-31 fúrás értékelése. Földtani Közlöny 130, 673-694.

BALOGH K. 1964: A Bükkhegység földtani képződményei. —A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 48, 719 p.

BECHTEL, A., HÁMOR-VIDÓ, M., GRATZER, R., SACHSENHOFER, R.F. & PÜTTMANN, W 2012: Facies evolution and stratigraphic correlation in the early Oligocene Tard Clay of Hungary as revealed by maceral, biomarker and stable isotope composition.—Marine and Petroleum Geology 35, 55-74. https://doi.org/10.1016/j.marpetgeo.2012.02.017

BEKE, B., FODOR, L., MILLAR, L.& PETRIK, A. 2019: Deformation band formation as a function of progressive burial: Depth calibration and mechanism change in the Pannonian Basin (Hungary). —Marine and Petroleum Geology 105, 1-16. https://doi.org/10.1016/j.marpetgeo.2019.04.006

BEUDANT, F. S. 1822: Voyage minéralogique et géologique en Hongrie, pendant l'année 1818..—Tome III., Paris, 261 p.

BLAKELY, R.J. & SIMPSON, R.W. 1986: Approximating edges of source bodies from magnetic or gravity anomalies.—Geophysics 51, 1494–1498. https://doi.org/10.1190/1.1442197

BRAUN L., PETROVICS I. & SZALAY, I. 1989: A Szuha-völgye és a darnó-öv reflexiós szerkezetkutatása.—Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet Évi jelentése az 1987. évről, Budapest, 39-44.

BRUKNERNÉ WEIN A., VETŐ I. & DUDICH E. 1983: Az anoxikus Tardi Agyag (oligocén) üledékképződésének geokémiai vizsgálata.—A Magyar Állami Földtani Intézet Évi jelentése az 1983. évről, Budapest, 271-301.

BRUKNER-WEIN, A., HETÉNYI, M. & VETŐ, I., 1990. Organic geochemistry of an anoxic cycle: a case history from the Oligocene section, Hungary.—Organic Geochemistry 15, 123-130. https://doi.org/10.1016/0146-6380(90)90077-d

BONCZ L., BALÁZS E., BARTHA A., KÓSA L., MILÁNKOVICH A., NAGY GY.-NÉ., SÉLLEI CS., VADÁSZ GYNÉ, SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, TÓTH J. & TÓTH L.-NÉ 2004: Zárójelentés a 103. Gödöllő kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről.—MOL Rt., Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, T.21172.

BONCZ L., SŐREG V., BALÁZS E-NÉ, ESZES I-NÉ, KRUSOCZKI T. GY., LUX M., PUSZTAI J., SZABÓNÉ LÁSZLÓ A., SZÁSZFAI J. & TOMCSÁNYI T. 2012: Zárójelentés a 136. Bátonyterenye területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről.—MOL Rt. Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, T.22518., p.54.

BONCZ L., SŐREG V., BALÁZS E.-NÉ, LUX M., KLEMENIK R., KRUSOCZKI T., PUSZTAI J., SZÁSZFAI; J., TOMCSÁNYI T., GYERGYÓI L., MÉSZÁROS V. CS., ZSUPPÁN GY., MILÁNKOVICH A., KORMOS L., SZALAINÉ BÁNLAKI E., SZABÓNÉ VERES É., VIDA E., BOZSÓ M.-NÉ. & TÖRÖK J.-NÉ 2013: Zárójelentés a 138. Monor területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről.—MOL Nyrt., Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, T.22781.

CORDELL, L. 1985: A stripping filter for potential field data.—55th Annual International Meeting, SEG, Expanded abstract, 217–218.

CORDELL, L. & GRAUCH, V.J.S. 1987: Limitations of determining density or magnetic boundaries from horizontal gradient of gravity or pseudogravity.—Geophysics 52/1, 118–121. https://doi.org/10.1190/1.1442236

CSÁSZÁR G. (szerk.) 1997: Magyarország litosztratigráfiai alapegységei — A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest,105 p.

FODOR L. 2010: Mezozoos–kainozoos feszültségmezők és törésrendszerek a Pannon-medence ÉNy-i részén – módszertan és szerkezeti elemzés.—Akadémiai doktori értekezés, 167 p.

FODOR, L., CSONTOS, L., BADA, G., GYŐRFI, I, & BENKOVICS, L. 1999: Tertiary tectonic evolution of the Pannonian basin system and neighbouring orogens: a new synthsis of palaeostress data. —In: DURAND, B., JOLIVET, L., HORVÁTH, F. & SÉRANNE, M. (eds): The Mediterranean basins: Tertiary extension within the Alpine orogen—Geological Society, London, Special Publications 156. 295-334. https://doi.org/10.1144/gsl.sp.1999.156.01.15

FODOR, L. & KÁZMÉR, M., 1989: Clastic and carbonate sedimentation in an Eocene strike-slip basin at Budapest. —In: CSÁSZÁR, G (Editor): Tenth IAS Regional Meeting, Excursion Guidebook, Budapest, 227-259.

FODOR, L., MAGYARI, Á., KÁZMÉR, M. & FOGARASI, A. 1992: Gravity-flow dominated sedimentation on the Buda paleoslope (Hungary): record of late Eocene continental escape of the Bakony unit.—Geologische Rundschau 81, 695-716. https://doi.org/10.1007/bf01791386

FODOR, L., RADÓCZ, GY., SZTANÓ, O., KOROKNAI, B., CSONTOS, L. & HARANGI, SZ. 2005: Post-Conference Excursion: Tectonics, Sedimentation and Magmatism along the Darnó Zone.—GeoLines 19, 142-162.

GRILL J., KOVÁCS S., LESS GY., RÉTI ZS., RÓTH L. & SZENTPÉTERY I. 1984: Az Aggtelek–Rudabányai-hegység földtani felépítése és fejlődéstörténete.— Földtani Kutatás 27.4, 49-56.

GYALOG L. (szerk), PELIKÁN P., SELMECZI I., GULÁCSI I. & RADÓCZ GY. 2014: Magyarország földtani térképe 1:500 000 (Geological map of Hungary 1:500 000).—Magyar Földtani és Geofizkai Intézet kiadása, Budapest.

HAAS J., BUDAI T., CSONTOS L., FODOR L. & KONRÁD GY. 2010: Magyarország pre-kainozoos földtani térképe 1: 500 000 (Pre-Cenozoic geological map of Hungary, 1:500 000).—Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest.

HAAS J. & BUDAI T. (szerk.) 2014: Magyarország prekainozoos medencealjzatának földtana. Magyarázó „Magyarország pre-kainozoos földtani térképéhez” (1: 500 000). (Geology of the pre-Cenozoic basement of Hungary, Explanatory book of the pre-Cenozoic geological map of Hungary 1:500 000.)—Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest, 71 p.

HAJDÚ J., BALÁZS E., BUJDOSÓ I., CZELLER I., ESZES I-NÉ, NAGY GY-NÉ, PÁPA A., SOÓS S., SZENTGYÖRGYI K-NÉ & VADÁSZ GY-NÉ 1997: Zárójelentés a 26. Ózdi medence területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről.—MOL Rt., Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, T.20133., 25p.

HÁMOR, G. 1985: A Nógrád–Cserháti kutatási terület földtani viszonyai. —Geologica Hungarica, Series Geologica 22, 316 p.

HERNYÁK G. 1977: A Rudabányai-hegység szerkezeti elemzése az elmúlt 20 év kutatásai alapján.—Földtani Közlöny 107, Budapest, 368-374.

HORVÁTH F., LENKEY L., DÖVÉNYI P. & NAGYMAROSI A. 1990: Az Északmagyarországi paleogén medence süllyedés- és hőtörténeti modellezése.— Kutatási jelentés, Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai Tanszék, Budapest, 51p., Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T.22768

JÁMBOR, Á., HALMAI, J., JANKOVICH, I., KÁRPÁTINÉ RADÓ, D., RAVASZ, CS., TANÁCS, J., THAMÓNÉ BOZSÓ, E., BRUCKNERNÉ WEIN, A., LACZÓ, I., SZŰCS, I. & VETŐ, I. 1984: Észak-Magyarország szénhidrogén prognózisa I-II.—Előzetes jelentés, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 86 p., Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 22617

JANKOVICH I., VETŐ I., IHAROSNÉ LACZÓ I., BRUCKNERNÉ WEIN A, LŐRINCZ H., ELEK I. & JÁMBOR Á. 1984: Jelentés az 1983. év folyamán végzett észak-magyarországi szénhidrogén prognózis anyagvizsgálati munkálatairól I-III.—Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 735 p., Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, T. 22602

JASKÓ, S. 1946: A Darnó-vonal.—Beszámoló a MÁFI Vitaüléseiről 7., Budapest, 63–77.

JASKÓ S. 1989: A Darnó-vonal környékének felső-miocén tektonikája. —A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1987. évről, 395–409.

KÁZMÉR, M., 1984: A Bakony horizontális elmozdulása a paleogénben.—Általános Földtani Szemle 20, Budapest, 55-102.

KÁZMÉR, M, DUNKL, I., FRISCH, W., KUHLEMANN, J. & OZSVÁRT, P. 2003: The Paleogene forearc basin of the Eastern Alps and Western Carpathians, subduction, erosion and basin evolution. —Journal of the Geological Society, London, 160, 413-428. https://doi.org/10.1144/0016-764902-041

KILÉNYI, É., KRÖLL, A., OBERNAUER, D., ŠEFARA, J., STEINHAUSER, P., SZABÓ, Z. & WASSERLY, G. 1991: Pre–Terciary basement contour map of the Carpathian Basin beneath Austria, Czechoslovakia and Hungary .—Geopysical Transactions 36/1–2 June 1991, Budapest, 15–36.

KISS J. 2006: Magyarország gravitációs lineamenstérképe – első eredmények.—Magyar Geofizika, 47/2, 1001–1010.

KISS J. (2009): Regionális gravitációs anomáliák, izosztatikus hatások Magyarországon, —Magyar Geofizika 50/4, 153–171.

KISS J. (2010): Mély medencék izosztatikus hatása, —Magyar Geofizika 51/3, 1–13.

KISS J. 2014: Magyarország Bouguer-anomália térképének frekvenciatartománybeli vizsgálata és értelmezése.—Magyar Geofizika 55/4, 163–178.

KITAIBEL P. 1829: Hydrographia Hungariae.—Edit J. Schuster I-II. Pest, 162-204.

KÓSA L., BALÁZS E-NÉ, BARTHA A., BONCZ L., KOVÁCS A., NAGY GY-NÉ, SÉLLEI CS., TÓTH L-NÉ, TÓTHNÉ MEDVEI ZS. & TÖRÖK V-NÉ 2003: Zárójelentés a 111. Salgótarján kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről —MOL Rt., Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, T.21124, 26 p.

KOVÁCS ZS., ANGYAL J., CSERKÉSZ-NAGY Á., GULYÁS Á., GUTHY T., KISS J., LUKÁCSY J., KOVÁCS ATTILA CS., PRAKFALVI P., PÜSPÖKI Z., SZALAY I., SZENTPÉTERY I., VÉRTESY L., VAD A., VLASICS P. & ZILAHI-SEBESS L. 2015: A Salgótarján-Fedémes-Ózd paleogén-medencerész medencealjzat-térképének elkészítése szeizmikus mélységszelvények és gravitációs mérési adatok felhasználásával.—Zárójelentés, M2–8/2014 MBFH–MFGI együttműködés, MÁFBGA adattára, Budapest, 99 p.

KOVÁCSVÖLGYI S. & SCHÖNVISZKY L. 1991: Jelentés a Bükk-hegység és előterei komplex földtani előkutatási program keretében végzett gravitációs mérésekről.—MÁELGI, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, AD. 1133.

KŐRÖSSY L. 2004: Az észak-magyarországi paleogén medence kőolaj- és földgázkutatásának földtani eredményei.—Általános Földtani Szemle 28, Budapest, 9–121.

LESS GY., GRILL J., RÓTH L., SZENTPÉTERY I. & GYURICZA GY. 1988: Az Aggtelek-Rudabányai-hegység földtani térképe 1:25 000.—Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.

LESS, GY., MELLO, J. (eds.), ELEČKO, M., KOVÁCS, S., PELIKÁN, P., PENTELÉNYI, L., PEREGI, ZS., PRISTAŠ, J., RADÓCZ, GY., SZENTPÉTERY, I., VASS, D., VOZÁR, J. & VOZÁROVÁ, A. 2004: Geological Map of the Gemer–Bükk area 1:100 000. —Geological Institute of Hungary, Budapest and SGÚDS, Bratislava.

LESS GY., KOVÁCS S., SZENTPÉTERY I. (eds.), GRILL J., RÓTH L., GYURICZA GY., SÁSDI L., PIROS O., RÉTI ZS., ELSHOLTZ L., ÁRKAI P., NAGY E., BORKA ZS., HARNOS J. & ZELENKA T. 200): Az Aggtelek–Rudabányai-hegység földtana. — Magyarázó az Aggtelek–Rudabányai-hegység 1988-ban megjelent 1:25 000 méretarányú fedetlen földtani térképéhez. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest., 92 p.

MAJZON L. 1940: A bükkszéki mélyfúrások.—A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve 34.2, 275-386.

MATYASOVSZKY J. 1885: A mátrahegységbeli (recski) petroleumelőfordulás.—Földtani Közlöny XV., Budapest, 173 p.

MADARASI A. 1990: Észak-Magyarország regionális földtani kutatása: Tellurikus és magnetotellurikus mérések az Ózdi-medencében.—A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 1988–89. évi jelentése, 47–50.

MILOTA, K., KOVÁCS, A. & GALICZ, ZS. 1995: Petroleum potential of the North Hungarian Oligocene sediments.—Petroleum Geoscience Vol 1., 81-87. https://doi.org/10.1144/petgeo.1.1.81

NAGYMAROSI, A. 1990: Paleogeographical and paleotectonical outlines of some intracarpathian Paleogene basins. — Geologický Zbornik–Geologica Carpathica 41.3, 259-274.

NAGYMAROSI, A.:2012: Hungarian Palaeogene Basin,—In: Haas, J. (ed.), Hámor, G., Jámbor, Á., Kovács, S., Nagymarosy, A. & Szederkényi, T.: Geology of Hungary, Springer, 83-102. DOl 10.1007/978-3-642-21910-8 https://doi.org/10.1007/978-3-642-21910-8

PANTÓ G. 1956: A rudabányai vasércvonulat földtani felépítése.—A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 44.2, Budapest, 335-490.

PETRIK, A., BEKE, B., FODOR, L. & LUKÁCS, R. 2016: Cenozoic structural evolution of the southwestern Bükk Mts. and the southern part of the Darnó Deformation Belt (NE Hungary). —Geologica Carpatica 67, 1, 83-104. https://doi.org/10.1515/geoca-2016-0005doi: 10.1515/geoca-2016-0005

PETRIK, A., BEKE, B. & FODOR, L. 2014: Combined analysis of faults and deformation bands reveals the Cenozoic structural evolution of the southern Bükk foreland (Hungary). —Tectonophysics 633, 43-62. http://dx.doi.org/10.1016/j.tecto.2014.06.029

PETROVICS I. & SZALAY I. 1992: Reflexiós mérések az Ózd-Putnoki medencében.—A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 1990. évi jelentése, Budapest, 20-27.

POSEWITZ T. 1906. Petroleum és aszfalt Magyarországon.—A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve XV.4. (záró) füzet, Budapest, Franklin Társulat könyvnyomdája, 236 p.

PÜSPÖKI, Z., HÁMOR-VIDÓ, M., PUMMER, T., SÁRI, K., LENDVAY, P., SELMECZI, I., DETZKY, G., GUTHY, T., KISS, J., KOVACS, ZS., PRAKFALVI, P., MCINTOSH, R.W., BUDAY-BÓDI, E. & MARKOS, G. 2017: A sequence stratigraphic investigation of a Miocene formation supported by coal seam quality parameters - Central Paratethys, N-Hungary.—International Journal of Coal Geology 179, 196-210. https://doi.org/10.1016/j.coal.2017.05.016

RADÓCZ GY. 1966: A Bükk hegység környéki Helvéti képződmények mélyföldtani térképe M=1:100 000.—A Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest.

RADÓCZ GY. 1987a: Földtani szelvények a Dél-Szlovákiai és Észak-Magyarországi medencékből.—Kézirat, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest

RADÓCZ GY. 1987b: Újabb Rzehakiás (Oncophorás) rétegek a Ny-borsodi medence kőszénösszletéből — Kézirat, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest

ROYDEN, L. H. & BÁLDI, T. 1988: Early Cenozoic tectonics of the Pannonian Basin system.—In: ROYDEN, L. H., HORVÁTH, F. (Eds.): The Pannonian Basin. AAPG Memoir 45, 27-48.

ROZLOZSNYIK P. 1939: Geológiai tanulmányok a Mátra É-i oldalán, Parád, Recsk és Mátraballa községek között.—Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1933-35 II, Budapest, 545-620.

ROZLOZSNYIK P. 1941: Jelentés a recski kincstári bányában észlelt olajfelfakadásról.—A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1936-38 I, Budapest, 209-221.

SCHMOKER, J.W. 1994: Volumetric calculation of hydrocarbons generated.—In: MAGOON, L.B. & DOW, W.G.: The petroleum system – from source to trap. AAPG Memoir 60, 323-326. https://doi.org/10.1306/0c9b0689-1710-11d7-8645000102c1865d

SCHRÉTER Z. 1936: Jelentés az 1936-ban végzett gyakorlati irányú földtani felvételekről (Bükkszék).—Kézirat, Budapest, MFGB Adattár T-65.

SCHRÉTER Z. 1942: Bükkszék környékének földtani és hegyszerkezeti viszonyai.—A Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1936-38, Budapest, 831-886.

SCHRÉTER Z. 1951: Jelentés a további ásványolajfeltárások irányítása érdekében Bükkszék környékén végzett földtani vizsgálatokról.—A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1945–47. II, Budapest,121 – 134

SZALAY I. 1971: Összefoglaló jelentés Ózd és az Upponyi-hegység között végzett geofizikai kutatás eredményeiről.—MÁELGI, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, SzÁF-55.

SZALAY I. 1976: Jelentés az 1975. évi Darnó-vonal környéki geofizikai mérésekről (Uppony-Rudabánya-Mátra-Szögliget-Abod).—MÁELGI, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, Kx-36.

SZALAY I. 1998: Zárójelentés a Bükk-hegység és előterei geofizikai kutatásáról 1986-1997.—ELGI. Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, AD. 1679., p.27.

SZALAI I. & ZELENKA T. 1979: A Darnó-vonal jelentősége Észak-Magyarország szerkezetfejlődésében.—Általános földtani Szemle 13, 7–31.

SZALAY I. & ALBU I. 1986: Az Aggteleki-karszt és Rudabányai hegység geofizikai előkutatása.—MÁELGI, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest,, AD.642.

SZALAY I., TABA S. & SCHŐNVINSZKY L. 1987: Jelentés a Darnó-öv 1976. évi geofizikai kutatásáról.—Kézirat, MÁELGI, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, T.10693, 33 p.

SZALAY I., SCHŐNVISZKY L., KIRÁLY E. & BRAUN L. 1988: Jelentés a Bükk hegység és környezete 1987. évi geofizikai előkutatásáról.—MÁELGI, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest, T.17950., 30 p.

SZENTES F. 1951a: A Bükkszéki kísérleti bánya földtani tanulságai.—Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 40/II, Budapest, 23–32.

SZENTES F. 1951b: Fedémes környékének hegyszerkezeti viszonyai.—A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1945–47.II, Budapest,157–161.

SZENTPÉTERY I. 1997: Sinistrial lateral displacement in the Aggtelek-Rudabánya Mts. (North Hungary) based on the facies distribution of Oligocene and Lower Miocene formations.—Acta Geologica Hungarica 40, 265-272.

SZŐCS E., HIPS K., JÓZSA S. & BENDŐ ZS. 2015: A kora-miocén Pétervásárai Homokkő diagenezis-története. —Földtani Közlöny 145/4, 351-366 https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/125

SZŐCS, E. & HIPS, K. 2018: Multiphase carbonate cementation in the Miocene Pétervására Sandstone (North Hungary): implications for basinal fluid flow and burial history. —Geologica Carpathica 69, 6, 515-527. https://doi.org/10.1515/geoca-2018-0030

SZTANÓ O. 1994: The tide-influenced Pétervására Sandstone, Early Miocene, Northern Hungary: Sedimentology, palaeography and basin development. Geologica Ultraiectina, 120, 155 p.

SZTANÓ, O. & TARI, G., 1993: Early Miocene basin evolution in Northern Hungary: Tectonics and Eustacy. Tectonophysics, 226: 485-502. https://doi.org/10.1016/0040-1951(93)90134-6

TANÁCS J. & RÁLISCH L-NÉ 1990: Prekainozoos medencealjzat térkép.—Magyar Állami Földtani Intézet, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár

TARI, G, BÁLDI, T. & BÁLDI-BEKE, M. 1993: Paleogene retroarc flexural basin beneath the Neogene Pannonian Basin: a geodynamic model.—Tectonophysics 226, 433-455. https://doi.org/10.1016/0040-1951(93)90131-3

TELEGDI ROTH, K. 1937: Die neuesten Resultate der Petroleum-schürfungen in Ungarn.—Festschr. Berg-Hüttenm. Jahrbuch Mot. Hochschule Leoben, Wien, 330-336.

TELEGDI ROTH K. 1951: A Bükkszéki ásványkutatás és termelés földtani tanulságai.—Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 40/2, Budapest, 3-22.

TÓTH M. 1882: Magyarország ásványai.—Budapest, 565p.

VARGA P. 1982: A tardi agyag alsó tengeri szintjének kora, allodapikus mészkőbetelepülések alapján. —Földtani Közlöny 112, 177–184.

VASS, D., ELEČKO, M., PRISTAŠ, J., LEXA, J., HANZEL, V., MODLITBA, I., JÁNOVÁ, V, BODNÁR, J., HUSÁK, L., FILO, M. & MÁJOVSKÝ, J. 1989: Geologia Rimavskej Kotliny. Geology of Rimavská Kotlina depression. —Geologický Ústav Dionýza Štúra, Bratislava, 162P.

VASS D. 2002: Unique Cenozoic lithofacies in the northern part of the Darnó Fault Belt and its surroundings: an overview.—Acta Geologica Hungarica 45. 79-99.

VETŐ I. 1997: Szénhidrogén keletkezés és elsődleges migráció.—In: JUHÁSZ E., KUMMER I. (szerk)., BUCSI SZABÓ L., BUDAI T., DETZKY G., DETZKYNÉ LŐRINCZ K., DUDKÓ A., FARKASNÉ BULLA J., FODOR B., HÁMORNÉ VIDÓ M., JÁMBOR Á., JOCHÁNÉ EDELÉNYI E., KIRÁLY E., KORPÁS L., KOVÁCSVÖLGYI S., LENDVAY P., MADARASI A., MARKOS T., MÜLLER T., NÁDOR A., PARTÉNYI Z., POLCZ I., RÁLISCH L.-né., REDLERNÉ TÁTRAI M., SEBESTYÉN I., SZEIDOVITZ GY.-né., SZALAY I., SZŐTS A., TÓTHNÉ MAKK Á., TRESZNÉ SZABÓ M., VARGA S. & VETŐ I.. 1997: Magyarország szénhidrogén potenciálja az 1995. december 31-i állapotra. Készült a Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet „Szénhidrogén potenciál felmérés és medenceanalízis” c. közös projektje keretében, a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködésével. Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, Budapest,T. 19781

VÖLGYI L., SZERECZ F., HAJDÚ D., KURUCZ B., MÉSZÁROS L., NÉMETH G., FÖLDEÁK P.-NÉ, SZENTGYÖRGYI K.-NÉ, HORVÁTH R., KOVÁCS ZS., TORMÁSSYNÉ VARGA É., DALLOS E.-NÉ, NAGY M.-NÉ & SZŰCS L. 1985: Magyarország kőolaj- és földgázelőfordulásai 1935–1985.—GEOS, Budapest, Magyar Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, ELGI AD.553, 1038p.

ZELENKA, T., BAKSA, CS., BALLA, Z., FÖLDESSY, J. & FÖLDESSY-JÁRÁNYI, K. 1983: The role of the Darnó Line in the basement structure of Northeast Hungary. —Geologický Zbornik–Geologica Carpathica 34, 53-69.

Megjelent
2020-03-29

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei