A Magyarországon felfedezett földgáz-előfordulások szénhidrogénjeinek genetikája

  • István Koncz
Kulcsszavak: szénizotóparány, bakteriális metán, termogén metán, etán, propán

Absztrakt

A szerző áttekintést ad a gázképződés, -migráció és -felhalmozódás folyamatairól, továbbá a bakeriális és termogén metánról, amelyek szénizotóparányaikban különböznek. A felfedezett gáz–felhalmozódások metánjának szénizotóparányai azt jelzik, hogy a kis mélységben (<1000 m) lévő gáztelepek főleg bakteriális eredetű metánt tartalmaznak. Megállapítható, hogy a termogén metán jelenlétét jelző szénizotóparány adatok gyakorisága 1000–1500 m mélység-intervallumban már nagy, ami a gázok vertikális migrációját jelzi. Az etán és a propán szénizotóparány adatai arra utalnak, hogy ezek a gáz–komponensek főleg olaj–generáló típusú kerogénből képződtek. Az etán és a propán szénizotóparány-különbségéből számított vitrinitreflexió ekvivalens értékek szerint primer migrációjuk akkor ment végbe, amikor a neogén anyakőzetek 3000 méternél mélyebbre kerültek.

Megjelent
2023-11-12
Hogyan kell idézni
KonczI. (2023). A Magyarországon felfedezett földgáz-előfordulások szénhidrogénjeinek genetikája. Földtani Közlöny, 153(3), 265. https://doi.org/10.23928/foldt.kozl.2023.153.3.265
Rovat
Értekezés