Folding and faulting of cherty dolostones at Ördög-orom, Buda Hills, Hungary
Keywords:
fold, fault, Transdanubian Range, Cretaceous, Budai Hills, Ördög-orom
Abstract
The cliff of Ördög-orom in the Buda Hills, Hungary, comprises brecciated and powderised cherty dolostones of Late Triassic age. This aim of the present paper is to document the folds, faults and fractures of the cliff in detail for the first time. The chert layers and strings of chert nodules indicate that the style of the slightly asymmetric folding was transitional between brittle and ductile, although the deformation mechanism was brittle. Small scale thrusts, detached in bedding planes, are at least partly related to fthe olding. Tectonic transport directions scatter between WSW and NW. The age of this deformation phase is inferred to be Early Cretaceous. The dolostones were affected by intense fracturing and brecciation in multiple directions.
References
FODOR L. 2008: Szerkezetföldtan. — In: BUDAI, T., FODOR, L. (szerk.): A Vértes hegység földtana. Magyarázó a Vértes hegység földtani térképéhez, 1:50 000. — Magyar Állami Földtani Intézet, 145–202, 282–300.
FODOR, L., KÁZMÉR, M. 1989: Clastic and carbonate sedimentation in an Eocene strike-slip basin at Budapest. — In: CSÁSZÁR, G. (ed.): Xth IAS Regional Meeting, Excursion Guidebook. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 227–259.
FODOR, L., CSONTOS, L., BADA, G., GYŐRFI, I. & BENKOVICS, L. 1999: Tertiary tectonic evolution of the Pannonian Basin system and
neighbouring orogens: a new synthesis of palaeostress data. — In: DURAND, B., JOLIVET, L., HORVÁTH, F. & SÉRANNE, M. (eds): The Mediterranean Basins: Tertiary Extension within the Alpine Orogen. Geological Society, London, Special Publication 156, 295–334.
FODOR L., MAGYARI Á., FOGARASI A. & PALOTÁS K. 1994: Tercier szerkezetfejlődés és késő paleogén üledékképződés a Budai-hegységben. A Budai-vonal új értelmezése. — Földtani Közlöny 124/2, 139–305.
FODOR, L., SZTANÓ, O. & KÖVÉR, Sz. 2013: Pre-conference field trip: Mesozoic deformation of the northern Transdanubian Range (Gerecse and Vértes Hills). — Acta Mineralogica-Petrographica, Field Guide Series 31, 1–52.
HAAS, J. 2002: Origin and evolution of Late Triassic backplatform and intraplatform basins in the Transdanubian Range, Hungary. — Geologica Carpathica 53/3, 159–178.
HAAS J. & BUDAI T. 2014: A Dunántúli-középhegység felső-triász képződményeinek rétegtani- és fácieskérdései. Régi problémák újragondolása újabb ismeretek alapján. — Földtani Közlöny 144/2, 125–142.
HAAS, J., KOVÁCS, S., KRYSTYN, L. & LEIN, R. 1995: Significance of Late Permian–Triassic facies zones in terrane reconstructions in the Alpine–North Pannonian domain. — Tectonophysics 242, 19–40.
HIPS, K., HAAS, J., POROS, ZS., KELE, S. & BUDAI, T. 2015: Dolomitization of Triassic microbial mat deposits (Hungary): Origin of
microcrystalline dolomite. — Sedimentary Geology 318, 113–129.
KOZUR, H. W. & MOCK, R. 1991: New Middle Carnian and Rhaetian Conodonts from Hungary and the Alps. Stratigraphic Importance and Tectonic Implications for the Buda Mountains and Adjacent Areas. — Jb. Geol. B.-A. 134/2, 271–297.
MAGYARI Á. 1996: Eocén szinszediment tektonikai jelenségek és üledékképződésre gyakorolt hatásaik a Budai-hegységben. — PhD Thesis, Eötvös University, Budapest, 288 p.
MÁRTON, E. 1998: The bending model of the Transdanubian Central Range (Hungary) in the light of Triassic palaeomagnetic data. — Geophys. J. Int. 134, 625–633.
MÁRTON, E. & FODOR, L. 2003: Tertiary paleomagnetic results and structural analysis from the Transdanubian Range (Hungary): rotational disintegration of the Alcapa unit. — Tectonophysics 363/3–4, 201–224.
MINDSZENTY A. (szerk.) 2014: Budapest — Földtani értékek és az ember. — ELTE Eötvös Kiadó, 311 p.
PELIKÁN P. 2013: A Mátyás-hegyi feltolódás „fejlődéstörténete”. — Földtani Közlöny 143/3, 227–238.
PALOTAI M., CSONTOS L. & DÖVÉNYI P. 2006: A kesztölci mezozoos (felső-jura) előfordulás terepi és geoelektromos vizsgálata. —Földtani Közlöny 136/3, 347–368.
POCSAI, T. & CSONTOS, L. 2006: Late Aptian – Early Albian syn-tectonic facies-pattern of the Tata Limestone Formation (Transdanubian Range, Hungary). — Geologica Carpathica 57/1, 15–27.
POROS, Zs., MACHEL, H. G., MINDSZENTY, A. & MOLNÁR, F. 2013: Cryogenic powderization of Triassic dolostones in the Buda Hills, Hungary. — International Journal of Earth Sciences 102/5, 1513–1539.
SASVÁRI Á. 2008a: Rövidüléshez köthető deformációs jelenségek a Gerecse területén. — Földtani Közlöny 138/4, 385–402.
SASVÁRI Á. 2008b: A Gerecse feszültségterének fejlődése a Dunántúli-középhegységről készült publikációk tükrében: irodalmi áttekintés. — Földtani Közlöny 138/2, 147–164.
SASVÁRI Á. 2009: Középső-kréta rövidüléses deformáció és szerkezeti betemetődés a Gerecse területén. — PhD Thesis, Eötvös University, Budapest, 164 p.
SASVÁRI, Á. & BAHAREV, A., 2014: SG2PS (structural geology to postscript converter) — A graphical solution for brittle structural data evaluation and paleostress calculation. — Computers & Geosciences 66, 81–93.
TARI, G. 1994: Alpine Tectonics of the Pannonian Basin. — PhD Thesis, Rice University, Texas, USA, 501 p.
TARI G. & HORVÁTH F. 2010: A Dunántúli-középhegység helyzete és eoalpi fejlődéstörténete a Keleti-Alpok takarós rendszerében: egy másfél évtizedes tektonikai modell időszerűsége. — Földtani Közlöny 140/4, 483–510.
WEIN Gy. 1977: A Budai-hegység tektonikája. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, Budapest, 76 p.
FODOR, L., KÁZMÉR, M. 1989: Clastic and carbonate sedimentation in an Eocene strike-slip basin at Budapest. — In: CSÁSZÁR, G. (ed.): Xth IAS Regional Meeting, Excursion Guidebook. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 227–259.
FODOR, L., CSONTOS, L., BADA, G., GYŐRFI, I. & BENKOVICS, L. 1999: Tertiary tectonic evolution of the Pannonian Basin system and
neighbouring orogens: a new synthesis of palaeostress data. — In: DURAND, B., JOLIVET, L., HORVÁTH, F. & SÉRANNE, M. (eds): The Mediterranean Basins: Tertiary Extension within the Alpine Orogen. Geological Society, London, Special Publication 156, 295–334.
FODOR L., MAGYARI Á., FOGARASI A. & PALOTÁS K. 1994: Tercier szerkezetfejlődés és késő paleogén üledékképződés a Budai-hegységben. A Budai-vonal új értelmezése. — Földtani Közlöny 124/2, 139–305.
FODOR, L., SZTANÓ, O. & KÖVÉR, Sz. 2013: Pre-conference field trip: Mesozoic deformation of the northern Transdanubian Range (Gerecse and Vértes Hills). — Acta Mineralogica-Petrographica, Field Guide Series 31, 1–52.
HAAS, J. 2002: Origin and evolution of Late Triassic backplatform and intraplatform basins in the Transdanubian Range, Hungary. — Geologica Carpathica 53/3, 159–178.
HAAS J. & BUDAI T. 2014: A Dunántúli-középhegység felső-triász képződményeinek rétegtani- és fácieskérdései. Régi problémák újragondolása újabb ismeretek alapján. — Földtani Közlöny 144/2, 125–142.
HAAS, J., KOVÁCS, S., KRYSTYN, L. & LEIN, R. 1995: Significance of Late Permian–Triassic facies zones in terrane reconstructions in the Alpine–North Pannonian domain. — Tectonophysics 242, 19–40.
HIPS, K., HAAS, J., POROS, ZS., KELE, S. & BUDAI, T. 2015: Dolomitization of Triassic microbial mat deposits (Hungary): Origin of
microcrystalline dolomite. — Sedimentary Geology 318, 113–129.
KOZUR, H. W. & MOCK, R. 1991: New Middle Carnian and Rhaetian Conodonts from Hungary and the Alps. Stratigraphic Importance and Tectonic Implications for the Buda Mountains and Adjacent Areas. — Jb. Geol. B.-A. 134/2, 271–297.
MAGYARI Á. 1996: Eocén szinszediment tektonikai jelenségek és üledékképződésre gyakorolt hatásaik a Budai-hegységben. — PhD Thesis, Eötvös University, Budapest, 288 p.
MÁRTON, E. 1998: The bending model of the Transdanubian Central Range (Hungary) in the light of Triassic palaeomagnetic data. — Geophys. J. Int. 134, 625–633.
MÁRTON, E. & FODOR, L. 2003: Tertiary paleomagnetic results and structural analysis from the Transdanubian Range (Hungary): rotational disintegration of the Alcapa unit. — Tectonophysics 363/3–4, 201–224.
MINDSZENTY A. (szerk.) 2014: Budapest — Földtani értékek és az ember. — ELTE Eötvös Kiadó, 311 p.
PELIKÁN P. 2013: A Mátyás-hegyi feltolódás „fejlődéstörténete”. — Földtani Közlöny 143/3, 227–238.
PALOTAI M., CSONTOS L. & DÖVÉNYI P. 2006: A kesztölci mezozoos (felső-jura) előfordulás terepi és geoelektromos vizsgálata. —Földtani Közlöny 136/3, 347–368.
POCSAI, T. & CSONTOS, L. 2006: Late Aptian – Early Albian syn-tectonic facies-pattern of the Tata Limestone Formation (Transdanubian Range, Hungary). — Geologica Carpathica 57/1, 15–27.
POROS, Zs., MACHEL, H. G., MINDSZENTY, A. & MOLNÁR, F. 2013: Cryogenic powderization of Triassic dolostones in the Buda Hills, Hungary. — International Journal of Earth Sciences 102/5, 1513–1539.
SASVÁRI Á. 2008a: Rövidüléshez köthető deformációs jelenségek a Gerecse területén. — Földtani Közlöny 138/4, 385–402.
SASVÁRI Á. 2008b: A Gerecse feszültségterének fejlődése a Dunántúli-középhegységről készült publikációk tükrében: irodalmi áttekintés. — Földtani Közlöny 138/2, 147–164.
SASVÁRI Á. 2009: Középső-kréta rövidüléses deformáció és szerkezeti betemetődés a Gerecse területén. — PhD Thesis, Eötvös University, Budapest, 164 p.
SASVÁRI, Á. & BAHAREV, A., 2014: SG2PS (structural geology to postscript converter) — A graphical solution for brittle structural data evaluation and paleostress calculation. — Computers & Geosciences 66, 81–93.
TARI, G. 1994: Alpine Tectonics of the Pannonian Basin. — PhD Thesis, Rice University, Texas, USA, 501 p.
TARI G. & HORVÁTH F. 2010: A Dunántúli-középhegység helyzete és eoalpi fejlődéstörténete a Keleti-Alpok takarós rendszerében: egy másfél évtizedes tektonikai modell időszerűsége. — Földtani Közlöny 140/4, 483–510.
WEIN Gy. 1977: A Budai-hegység tektonikája. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, Budapest, 76 p.
