Redők és vetők az Ördög-orom tűzköves dolomitjában
Kulcsszavak:
redő, vető, Dunántúli-középhegység, kréta, Budai-hegység, Ördög-orom
Absztrakt
A budai Ördög-orom felső-triász tűzköves dolomitból áll, amely breccsásodott és porlik. Jelen munka első részletes dokumentációja a sziklán kibukkanó intenzív töréses deformációs jelenségeknek és az enyhén aszimmetrikus redőknek. Ez utóbbiakat a tűzkőrétegek és a rétegzést követő tűzkőgumók lefutása jelzi. A redők rideg deformációs mecha - nizmussal keletkeztek, de a szerkezeti stílus átmenetet képez a folytonos deformáció felé. A rétegzésben lecsatoló rátolódások legalább részben a redőkhöz kapcsolódnak. A redőződés valószínűleg a kora-kréta során történt. A tektonikai transzportirányok NyDNy és ÉNy közt szórnak. A dolomitot több irányban jelentős töréses deformáció érte, amely részben felelős a breccsásodásért is.
Hivatkozások
FODOR L. 2008: Szerkezetföldtan. — In: BUDAI, T., FODOR, L. (szerk.): A Vértes hegység földtana. Magyarázó a Vértes hegység földtani térképéhez, 1:50 000. — Magyar Állami Földtani Intézet, 145–202, 282–300.
FODOR, L., KÁZMÉR, M. 1989: Clastic and carbonate sedimentation in an Eocene strike-slip basin at Budapest. — In: CSÁSZÁR, G. (ed.): Xth IAS Regional Meeting, Excursion Guidebook. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 227–259.
FODOR, L., CSONTOS, L., BADA, G., GYŐRFI, I. & BENKOVICS, L. 1999: Tertiary tectonic evolution of the Pannonian Basin system and
neighbouring orogens: a new synthesis of palaeostress data. — In: DURAND, B., JOLIVET, L., HORVÁTH, F. & SÉRANNE, M. (eds): The Mediterranean Basins: Tertiary Extension within the Alpine Orogen. Geological Society, London, Special Publication 156, 295–334.
FODOR L., MAGYARI Á., FOGARASI A. & PALOTÁS K. 1994: Tercier szerkezetfejlődés és késő paleogén üledékképződés a Budai-hegységben. A Budai-vonal új értelmezése. — Földtani Közlöny 124/2, 139–305.
FODOR, L., SZTANÓ, O. & KÖVÉR, Sz. 2013: Pre-conference field trip: Mesozoic deformation of the northern Transdanubian Range (Gerecse and Vértes Hills). — Acta Mineralogica-Petrographica, Field Guide Series 31, 1–52.
HAAS, J. 2002: Origin and evolution of Late Triassic backplatform and intraplatform basins in the Transdanubian Range, Hungary. — Geologica Carpathica 53/3, 159–178.
HAAS J. & BUDAI T. 2014: A Dunántúli-középhegység felső-triász képződményeinek rétegtani- és fácieskérdései. Régi problémák újragondolása újabb ismeretek alapján. — Földtani Közlöny 144/2, 125–142.
HAAS, J., KOVÁCS, S., KRYSTYN, L. & LEIN, R. 1995: Significance of Late Permian–Triassic facies zones in terrane reconstructions in the Alpine–North Pannonian domain. — Tectonophysics 242, 19–40.
HIPS, K., HAAS, J., POROS, ZS., KELE, S. & BUDAI, T. 2015: Dolomitization of Triassic microbial mat deposits (Hungary): Origin of
microcrystalline dolomite. — Sedimentary Geology 318, 113–129.
KOZUR, H. W. & MOCK, R. 1991: New Middle Carnian and Rhaetian Conodonts from Hungary and the Alps. Stratigraphic Importance and Tectonic Implications for the Buda Mountains and Adjacent Areas. — Jb. Geol. B.-A. 134/2, 271–297.
MAGYARI Á. 1996: Eocén szinszediment tektonikai jelenségek és üledékképződésre gyakorolt hatásaik a Budai-hegységben. — PhD Thesis, Eötvös University, Budapest, 288 p.
MÁRTON, E. 1998: The bending model of the Transdanubian Central Range (Hungary) in the light of Triassic palaeomagnetic data. — Geophys. J. Int. 134, 625–633.
MÁRTON, E. & FODOR, L. 2003: Tertiary paleomagnetic results and structural analysis from the Transdanubian Range (Hungary): rotational disintegration of the Alcapa unit. — Tectonophysics 363/3–4, 201–224.
MINDSZENTY A. (szerk.) 2014: Budapest — Földtani értékek és az ember. — ELTE Eötvös Kiadó, 311 p.
PELIKÁN P. 2013: A Mátyás-hegyi feltolódás „fejlődéstörténete”. — Földtani Közlöny 143/3, 227–238.
PALOTAI M., CSONTOS L. & DÖVÉNYI P. 2006: A kesztölci mezozoos (felső-jura) előfordulás terepi és geoelektromos vizsgálata. —Földtani Közlöny 136/3, 347–368.
POCSAI, T. & CSONTOS, L. 2006: Late Aptian – Early Albian syn-tectonic facies-pattern of the Tata Limestone Formation (Transdanubian Range, Hungary). — Geologica Carpathica 57/1, 15–27.
POROS, Zs., MACHEL, H. G., MINDSZENTY, A. & MOLNÁR, F. 2013: Cryogenic powderization of Triassic dolostones in the Buda Hills, Hungary. — International Journal of Earth Sciences 102/5, 1513–1539.
SASVÁRI Á. 2008a: Rövidüléshez köthető deformációs jelenségek a Gerecse területén. — Földtani Közlöny 138/4, 385–402.
SASVÁRI Á. 2008b: A Gerecse feszültségterének fejlődése a Dunántúli-középhegységről készült publikációk tükrében: irodalmi áttekintés. — Földtani Közlöny 138/2, 147–164.
SASVÁRI Á. 2009: Középső-kréta rövidüléses deformáció és szerkezeti betemetődés a Gerecse területén. — PhD Thesis, Eötvös University, Budapest, 164 p.
SASVÁRI, Á. & BAHAREV, A., 2014: SG2PS (structural geology to postscript converter) — A graphical solution for brittle structural data evaluation and paleostress calculation. — Computers & Geosciences 66, 81–93.
TARI, G. 1994: Alpine Tectonics of the Pannonian Basin. — PhD Thesis, Rice University, Texas, USA, 501 p.
TARI G. & HORVÁTH F. 2010: A Dunántúli-középhegység helyzete és eoalpi fejlődéstörténete a Keleti-Alpok takarós rendszerében: egy másfél évtizedes tektonikai modell időszerűsége. — Földtani Közlöny 140/4, 483–510.
WEIN Gy. 1977: A Budai-hegység tektonikája. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, Budapest, 76 p.
FODOR, L., KÁZMÉR, M. 1989: Clastic and carbonate sedimentation in an Eocene strike-slip basin at Budapest. — In: CSÁSZÁR, G. (ed.): Xth IAS Regional Meeting, Excursion Guidebook. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 227–259.
FODOR, L., CSONTOS, L., BADA, G., GYŐRFI, I. & BENKOVICS, L. 1999: Tertiary tectonic evolution of the Pannonian Basin system and
neighbouring orogens: a new synthesis of palaeostress data. — In: DURAND, B., JOLIVET, L., HORVÁTH, F. & SÉRANNE, M. (eds): The Mediterranean Basins: Tertiary Extension within the Alpine Orogen. Geological Society, London, Special Publication 156, 295–334.
FODOR L., MAGYARI Á., FOGARASI A. & PALOTÁS K. 1994: Tercier szerkezetfejlődés és késő paleogén üledékképződés a Budai-hegységben. A Budai-vonal új értelmezése. — Földtani Közlöny 124/2, 139–305.
FODOR, L., SZTANÓ, O. & KÖVÉR, Sz. 2013: Pre-conference field trip: Mesozoic deformation of the northern Transdanubian Range (Gerecse and Vértes Hills). — Acta Mineralogica-Petrographica, Field Guide Series 31, 1–52.
HAAS, J. 2002: Origin and evolution of Late Triassic backplatform and intraplatform basins in the Transdanubian Range, Hungary. — Geologica Carpathica 53/3, 159–178.
HAAS J. & BUDAI T. 2014: A Dunántúli-középhegység felső-triász képződményeinek rétegtani- és fácieskérdései. Régi problémák újragondolása újabb ismeretek alapján. — Földtani Közlöny 144/2, 125–142.
HAAS, J., KOVÁCS, S., KRYSTYN, L. & LEIN, R. 1995: Significance of Late Permian–Triassic facies zones in terrane reconstructions in the Alpine–North Pannonian domain. — Tectonophysics 242, 19–40.
HIPS, K., HAAS, J., POROS, ZS., KELE, S. & BUDAI, T. 2015: Dolomitization of Triassic microbial mat deposits (Hungary): Origin of
microcrystalline dolomite. — Sedimentary Geology 318, 113–129.
KOZUR, H. W. & MOCK, R. 1991: New Middle Carnian and Rhaetian Conodonts from Hungary and the Alps. Stratigraphic Importance and Tectonic Implications for the Buda Mountains and Adjacent Areas. — Jb. Geol. B.-A. 134/2, 271–297.
MAGYARI Á. 1996: Eocén szinszediment tektonikai jelenségek és üledékképződésre gyakorolt hatásaik a Budai-hegységben. — PhD Thesis, Eötvös University, Budapest, 288 p.
MÁRTON, E. 1998: The bending model of the Transdanubian Central Range (Hungary) in the light of Triassic palaeomagnetic data. — Geophys. J. Int. 134, 625–633.
MÁRTON, E. & FODOR, L. 2003: Tertiary paleomagnetic results and structural analysis from the Transdanubian Range (Hungary): rotational disintegration of the Alcapa unit. — Tectonophysics 363/3–4, 201–224.
MINDSZENTY A. (szerk.) 2014: Budapest — Földtani értékek és az ember. — ELTE Eötvös Kiadó, 311 p.
PELIKÁN P. 2013: A Mátyás-hegyi feltolódás „fejlődéstörténete”. — Földtani Közlöny 143/3, 227–238.
PALOTAI M., CSONTOS L. & DÖVÉNYI P. 2006: A kesztölci mezozoos (felső-jura) előfordulás terepi és geoelektromos vizsgálata. —Földtani Közlöny 136/3, 347–368.
POCSAI, T. & CSONTOS, L. 2006: Late Aptian – Early Albian syn-tectonic facies-pattern of the Tata Limestone Formation (Transdanubian Range, Hungary). — Geologica Carpathica 57/1, 15–27.
POROS, Zs., MACHEL, H. G., MINDSZENTY, A. & MOLNÁR, F. 2013: Cryogenic powderization of Triassic dolostones in the Buda Hills, Hungary. — International Journal of Earth Sciences 102/5, 1513–1539.
SASVÁRI Á. 2008a: Rövidüléshez köthető deformációs jelenségek a Gerecse területén. — Földtani Közlöny 138/4, 385–402.
SASVÁRI Á. 2008b: A Gerecse feszültségterének fejlődése a Dunántúli-középhegységről készült publikációk tükrében: irodalmi áttekintés. — Földtani Közlöny 138/2, 147–164.
SASVÁRI Á. 2009: Középső-kréta rövidüléses deformáció és szerkezeti betemetődés a Gerecse területén. — PhD Thesis, Eötvös University, Budapest, 164 p.
SASVÁRI, Á. & BAHAREV, A., 2014: SG2PS (structural geology to postscript converter) — A graphical solution for brittle structural data evaluation and paleostress calculation. — Computers & Geosciences 66, 81–93.
TARI, G. 1994: Alpine Tectonics of the Pannonian Basin. — PhD Thesis, Rice University, Texas, USA, 501 p.
TARI G. & HORVÁTH F. 2010: A Dunántúli-középhegység helyzete és eoalpi fejlődéstörténete a Keleti-Alpok takarós rendszerében: egy másfél évtizedes tektonikai modell időszerűsége. — Földtani Közlöny 140/4, 483–510.
WEIN Gy. 1977: A Budai-hegység tektonikája. — A Magyar Állami Földtani Intézet Alkalmi Kiadványa, Budapest, 76 p.
Megjelent
2016-03-01
Hogyan kell idézni
PalotaiM. (2016). Redők és vetők az Ördög-orom tűzköves dolomitjában. Földtani Közlöny, 146(1), 3-10. Elérés forrás https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/59
Folyóirat szám
Rovat
Értekezés
