Mangán-oxidos ásványtársulás a Királyszentistván környéki felső triász dolomitban

  • Boglárka Anna Topa Eötvös Loránd Tudományegyetem
  • Máté Zsigmond Leskó Miskolci Egyetem
  • László Előd Aradi Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ
  • Diego Segui-Fábián Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ
  • Ágota Kazup Miskolci Egyetem
  • Ferenc Kristály Miskolci Egyetem
  • Délia Bulátkó-Debus Miskolci Egyetem
  • Tamás Weiszburg Eötvös Loránd Tudományegyetem
  • Norbert Zajzon Miskolci Egyetem
Kulcsszavak: dolomit, mangán-oxidok, romanèchit, goethit, dendritek

Absztrakt

A Királyszentistván környéki felső triász dolomitban megjelenő mangándús ásványtársulás különleges, fekete, ágas-bogas (dendrites) kifejlődésű mangán-oxidjairól vált ismertté, melyeket gyakran sárgásbarna goethitbevonatok tesznek még látványosabbá. Ezek a jellegzetes példányok erősen töredezett és porló dolomittal kitöltött üregekben fordulnak elő, de a mangán- és vasásványok repedések menti bevonatok vagy masszív bekérgezések formájában is jelen vannak a lelő­he­lyen. A minták ásványos összetételének, valamint szöveti viszonyainak elemzése röntgen-pordiffrakció, pásztázó elekt­ron­mikroszkópos vizsgálatok (SEM-BSE felvételek, SEM-EDX pontanalízis és elemtérképezés), mikro-XRF elem­tér­ké­pezés, Raman-spektroszkópia és komputertomográfia segítségével történt. A vizsgált paragenezist főként csa­tor­naszerkezetű mangán-oxidok (romanèchit, todorokit és a coronaditcsoport ásványai) alkotják, hozzájuk goethit társul. A minták szöveti jellemzése az ásványok szoros, mikroléptékű összenövéseit és jelentős kémiai heterogenitását mutatja, ami a folyamatosan váltakozó redox- és pH-viszonyokat tükröző, többlépcsős ásványkiválásra utal. Az eredmények alap­ján a komplex ásványtani vizsgálatok – különösen a nagy felbontású szöveti elemzésekkel kiegészítve – alapvető infor­má­ció­kat szolgáltathatnak a dolomitrepedésekben zajló fluidum–kőzet kölcsönhatások és a képződési környezetek fejlő­désének értelmezéséhez. A királyszentistváni előfordulás ezáltal túlmutat az ásványtani érdekességeken, és jól szemlél­te­ti, hogy a látszólag gyakori ásványtársulások részletes ásványtani vizsgálata hozzájárulhat a helyi földtani és geokémiai fejlődéstörténet pontosabb megismeréséhez.

Szerző életrajzok

Boglárka Anna Topa, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Természettudományi Kar, Környezettudományi Doktori Iskola

Máté Zsigmond Leskó, Miskolci Egyetem

Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar, Nyersanyagkutató Földtudományi Intézet

László Előd Aradi, Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ

Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet, Archeometriai Labor

Diego Segui-Fábián, Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ

Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet, Archeometriai Labor

Ágota Kazup, Miskolci Egyetem
Fémtani, Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézet, Anyag- és Vegyészmérnöki Kar
Ferenc Kristály, Miskolci Egyetem

Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar, Nyersanyagkutató Földtudományi Intézet

Délia Bulátkó-Debus, Miskolci Egyetem

Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar, Nyersanyagkutató Földtudományi Intézet

Tamás Weiszburg, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Természettudományi Kar, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Ásványtani Tanszék

Norbert Zajzon, Miskolci Egyetem

Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar, Nyersanyagkutató Földtudományi Intézet

Megjelent
2026-06-22
Hogyan kell idézni
TopaB. A., LeskóM. Z., AradiL. E., Segui-FábiánD., Kazup Ágota, KristályF., Bulátkó-DebusD., WeiszburgT., & ZajzonN. (2026). Mangán-oxidos ásványtársulás a Királyszentistván környéki felső triász dolomitban. Földtani Közlöny, 156(2), 99. https://doi.org/10.23928/foldt.kozl.2026.156.2.99
Rovat
Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei