Gazdasági felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók pszichológiai jóllétének vizsgálata egy kérdőíves kutatás tükrében
Absztrakt
A hallgatók mentális egészségének megőrzésére valamint javítására óriási figyelmet kellene fektetni minden felsőoktatási intézménynek. Ennek oka, hogy egy hallgató, a felsőoktatásban töltött évei során, az ébrenléti óráinak közel felét az egyetemen vagy főiskolán tölti. Ez alatt az idő alatt előadásokat hallgat, gyakorlatokon vesz részt és különböző csoportmunkákban tevékenykedik, hogy csak a legjellemzőbb feladatokat említsem. Az egyetemi lét azonban nem csak a hallgatók tudását acélozza meg, hanem jelentős hatást gyakorol az önértékelésükre és énképükre egyaránt. Ez pedig – más perspektívából vizsgálva – befolyásolja az élettel való elégedettségüket és boldogságukat.
A felsőoktatási intézmények rangsoraiban a kiemelkedő hallgatói teljesítmények jelentős szerepet töltenek be. Kimagasló teljesítményt pedig (ahogyan az élsportban, úgy az oktatásban is) – a fizikai állóképesség és maga szintű tudás mellett – erős mentális állóképességgel rendelkező hallgatók érnek el. (Fodor & Korényi, 2019; Reinhardt et al., 2019) Különösen izgalmas a mentális egészség kérdésköre a gazdasági felsőoktatásban, melynek keretei között a versenyszellem igen erős.
Tanulmányomban egy átfogó kutatás részeredményét mutatom be, mely a gazdasági felsőoktatásban tanuló hallgatók mentális egészségét, pszichológiai jóllétét vizsgálja.
A kutatás egy speciális, validált kérdőív (EPOCH kérdőív) kérdésein alapul, mely nevét az Engagement (elmélyülés), Perseverance (kitartás), Optimism (optimizmus), Connectedness (kapcsolódás) és Happiness (boldogság) kifejezések rövidítéséből kapta. A kérdőív a kutatásban résztvevő hallgatókat ezen szempontok szerint vizsgálja.
Kutatási kérdéseim:
- Az első éves hallgatók milyen eredményeket érnek el az EPOCH kérdőív dimenziói tekintetében összességében és nemek szerinti bontásban?
- Meg lehet-e állapítani szignifikáns összefüggést…
- a válaszadók neme és a vizsgált állítások között?
- a válaszadók lakhelye és a vizsgált állítások között?
- a válaszadók életkora és a vizsgált állítások között?
Hivatkozások
/2007. (III. 26.) Korm. rendelet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700051.kor (letöltés ideje: 2020. 03. 25.)
AGARWAL, S., GUNTUKU, S. C., ROBINSON, O. C., DUNN A. & UNGAR, L. (2020): Examining the Phenomenon of Quarter-Life Crisis Through Artificial Intelligence and the Language of Twitter, Front Psychol. 2020; 11:341, https://dx.doi.org/10.3389%2Ffpsyg.2020.00341
ALBERT, F., DÁVID, B. & HUSZTI, É. (2020): Magyar kutatók figyelmeztetnek: Vigyázzunk, nehogy a távolságtartás elszigetelődéshez vezessen! https://qubit.hu/2020/03/26/magyar-kutatok-figyelmeztetnek-vigyazzunk-nehogy-a-tavolsagtartas-elszigetelodeshez-vezessen (letöltés ideje: 2020. 04. 15.)
BUDAVÁRI-TAKÁCS, I. (2011): Karriertervezés, Digitális tankönyvtár, https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_Karriertervezes/ch06.html (letöltés ideje: 2020. 02. 01.)
CSÍKSZENTMIHÁLYI, M. (2001): FLOW- Az áramlat. Akadémia Kiadó. Budapest
FODOR, Sz. & KORÉNYI, R. (2019): Jóllét és teljesítmény az iskolában - a kibékíthető ellentét In: Polonyi, T., Abari, K., Szabó, F. (eds.) Innováció az oktatásban. Oriold és társai, Budapest. 83-103
FONTES, F. (2020): Herbert J. Freudenberger and the making of burnout as a psychopathological syndrome. Memorandum, 37. https://tinyurl.hu/h5q1/
FREUDENBERGER, H. J. (1974). Staff burn-out. Journal of Social Issues, 30, 159-165.
HEINEMANN, L. V. & HEINEMANN, T. (2017): Burnout Research: Emergence and Scientific Investigation of a Contested Diagnosis. SAGE Open. January-March 2017: 1–12. https://doi.org/10.1177/2158244017697154
HORVÁTH, B. (2021): Fiatal felnőttek, akiknél a kiégés az alapállapot. https://tldr.444.hu/2021/01/10/fiatal-felnottek-akiknel-a-kieges-az-alapallapot (letöltés ideje: 2021.01.30.)
KÁRPÁTI-DARÓCZI, J. & KARLOVITZ, J. T. (2020): Vállalkozói kompetenciák komparatív vizsgálata albán és magyar közgazdász hallgatók között. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok - Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat, (1), 45-60. https://doi.org/10.33565/MKSV.2020.01.04
KISS, I. (2009): Életvezetési kompetencia - Észlelt életvezetési én - hatékonyság mintázat elemzése tanácsadási szolgáltatásokat igénybe vevő felsőoktatási hallgatók mintáján, Doktori disszertáció, https://ppk.elte.hu/file/kissistvn_tf_h.pdf (letöltés ideje: 2020.01.17.)
LÁNG, A. (2019): A serdülőkori pszichológiai jóllét multidimenzionális mérőeszköze: Az EPOCH kérdőív magyar változatának (EPOCH-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és pszichoszomatika, 20 (2019) 1, 12–34. https://doi.org/10.1556/0406.20.2019.002
LEIST BALOGH, B. & JÁMBORI, Sz. (2016): A kapunyitási pánik vizsgálata a megküzdési módok és a szorongásfüggvényében. Alkalmazott Pszichológia 2016, 16(2) 69–90. http://ap.elte.hu/wp-content/uploads/2016/10/AP_2016_2_Leist-Balogh_Jambori.pdf
MARAMBA, D. C. & KODAMA, C.M. szerk. (2017): Brigding Research and Practice to Support Asian American Students, Wiley Periodical, https://tinyurl.hu/ezuR/ (letöltés ideje: 2020. 01. 17.)
MORVAI, V. (s.a.): A kiégés (burnout) szindróma. https://www.omtki.hu/index_htm_files/feu0502c1.htm (letöltés ideje: 2021. 01. 24.)
NAGYNÉ KRICSFALUSSY, A. (2017): Pán Péterek? – avagy létezik-e a kapunyitási pánik a szakképzésből kikerülő fiataloknál? Különleges Bánásmód. III. ÉVF. 2017/2. 39-62.
OBLINGER, D. & OBLINGER, J. (2005): Is It Age or IT: First Steps Toward Understanding the Net Generation In: Oblinger D. – Oblinger J. (szerk.): Educating the Net Generation, Washington, D.C.: EDUCAUSE https://www.educause.edu/ir/library/PDF/pub7101.PDF (letöltés ideje: 2020. 03. 14.)
PAIS, E. R. (2013): Alapvetések a Z generáció tudománykommunikációjához. Tanulmány. Pécsi Tudományegyetem. https://ktk.pte.hu/sites/ktk.pte.hu/files/images/szervezet/intezetek/mti/pais_alapvetesek_a_z_generacio_tudomany-kommunikaciojahoz_-_tanulmany_2013.pdf (letöltés ideje: 2020. 01. 21.)
PÁL, E. & TÖRŐCSIK, M. (2013): Irodalmi áttekintés a Z generációról. Tudománykommunikáció a Z generációnak. TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016
PETERSEN, A. H. (2019): How Millennials Became The Burnout Generation. https://www.buzzfeednews.com/article/annehelenpetersen/millennials-burnout-generation-debt-work (letöltés ideje: 2021. 01. 10.)
PETERSEN, A. H. (2020): Can't Even: How Millennials Became the Burnout Generation. Houghton Mifflin Harcourt.
PRENSKY, M. (2001): Digital Natives, Digital Immigrants. MCB University Press, 2001/ 5. szám. https://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf (letöltés ideje: 2020. 03. 12.)
REINHARDT, M. – TÓTH, L. & RICE, K. G. (2020): Perfekcionista csoportok pozitív mentális egészsége – A perfekcionizmus, az érzelemszabályozás és a szubjektív jóllét mintázódása fiatal élsportolók körében, Magyar Pszichológiai Szemle, 2019, 74.3/3. 301–325, https://doi.org/10.1556/0016.2019.74.3.3
ROBINSON, O.C., CIMPORESCU, M. & THOMPSON, T. (2020): Wellbeing Developmental Crisis and Residential Status in the Year After Graduating from Higher Education: A 12-Month Longitudinal Study. J Adult Dev (2020). https://doi.org/10.1007/s10804-020-09361-1
SCHWARTZ, K. & VÁGÁNY J. (2006): Integrating a Complex View of the Customer into the Quality Assurance Systems of Institutions of Higher Education. In: Manuel Filipe Pereira da Cunha Martins Costa & José Benito Vazquez Dorrío (ed.) HSCI2006 Proceedings of the 3rd International Conference on Hands on Science, pp459-463
SELIGMAN, M. E. (2016): Flourish - Élj boldogan Akadémia Kiadó, Budapest
SZABÓ-SZENTGRÓTI, G., GELENCSÉR, M., SZABÓ-SZENTGRÓTI, E. & BERKE, Sz.: Generációs hatás a munkahelyi konfliktusokban. Vezetéstudomány, 2019/4. szám pp77-88 https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.04.08
TARI, A. (2010): Y generáció: Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban. Jaffa Kiadó. Budapest.
TARI, A. (2011): Z generáció. Tercium Kiadó. Budapest.
THUMA, O. (2016): Generációs különbségek a munka és az iskola világában. In: Fenyvesi É. – Vágány J. (szerk): Korkép Budapest: BGE pp213-232 https://tinyurl.hu/Nlgh/ (letöltés ideje: 2019. 11. 12.)
TÓTH-MÓZER, Sz. (2013): A gyermekkép az információs társadalom hajnalán In: Ollé J. – Papp-Danka A. – Lévai D. – Tóth-Mózer Sz. – Virányi A. Oktatásinformatikai módszerek - Tanítás és tanulás az információs társadalomban. Budapest ELTE Eötvös Kiadó p52 http://www.eltereader.hu/media/2013/11/Olle2_okt-inform_READER.pdf (letöltés ideje: 2020. 03. 12.)
VÁGÁNY, J. B. (2020): A hazai gazdasági felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók mentális egészségének és jóllétének vizsgálata. SOTE, Budapest
VASA, L., SPALLER, E. & TÖMBÖLY T. (2014): Felsőoktatási innovációs kihívások, In: Tompos, Anikó; Ablonczyné, Mihályka Lívia (szerk.): A tudomány és a gyakorlat találkozása: Kautz Gyula Emlékkonferencia 2014. június 17.
WANG, V. C. X. (2015): Handbook of Research on Learning Outcomes and Opportunities in the Digital Age, IGI Global, https://tinyurl.hu/6vyi/ (letöltés ideje: 2020. 03. 01.)
ZAPF, D. (2002): Emotion work and psychological well-being. A review of the literature and some conceptual considerations. Human Resource Manag. Rev. 12: 237-268
