The Psychological Well-Being Of Students Studying In Economic Higher Education Institutions – A Questionnaire Research
Abstract
Since students spend nearly half of their waking hours at university or college, enormous emphasis should be placed on maintaining and improving their mental health.
They attend lectures, participate in seminars, and engage in team work on a daily basis, just to mention the most typical tasks.
However, students being at university not only deepens their knowledge, but it also has a significant impact on both their self-esteem and self-image.
This, in turn, affects their feeling of satisfaction and happiness from a different perspective.
Outstanding student performance plays a significant role in the ranking of higher education institutions.
It is proven that outstanding performance (both in elite sports and in education) is achieved by strong mental and physical endurance. (Fodor & Korényi, 2019; Reinhardt et al., 2019)
The issue of mental health in economic higher education is particularly exciting as here students are highly competitive.
In my study, I present the partial results of a comprehensive research regarding the mental health and psychological well-being of students studying in economic higher education.
The research is based on the questions of a special, validated questionnaire (EPOCH questionnaire), that is named after Engagement, Perseverance, Optimism, Connectedness, and Happiness.
Students participating in the research were examined along these aspects.
The questionnaire was completed at seven universities / faculties by 690 full-time and correspondence course students in the first year of undergraduate economics.
My research questions are:
- What kind of results are achieved by first-year students in terms of the EPOCH questionnaire and in terms of gender?
- Can a significant correlation be established…
- between the gender of the respondents and the statements examined?
- between the place of residence of the respondents and the statements examined?
- between the age of the respondents and the statements examined?
References
/2007. (III. 26.) Korm. rendelet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700051.kor (letöltés ideje: 2020. 03. 25.)
AGARWAL, S., GUNTUKU, S. C., ROBINSON, O. C., DUNN A. & UNGAR, L. (2020): Examining the Phenomenon of Quarter-Life Crisis Through Artificial Intelligence and the Language of Twitter, Front Psychol. 2020; 11:341, https://dx.doi.org/10.3389%2Ffpsyg.2020.00341
ALBERT, F., DÁVID, B. & HUSZTI, É. (2020): Magyar kutatók figyelmeztetnek: Vigyázzunk, nehogy a távolságtartás elszigetelődéshez vezessen! https://qubit.hu/2020/03/26/magyar-kutatok-figyelmeztetnek-vigyazzunk-nehogy-a-tavolsagtartas-elszigetelodeshez-vezessen (letöltés ideje: 2020. 04. 15.)
BUDAVÁRI-TAKÁCS, I. (2011): Karriertervezés, Digitális tankönyvtár, https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_Karriertervezes/ch06.html (letöltés ideje: 2020. 02. 01.)
CSÍKSZENTMIHÁLYI, M. (2001): FLOW- Az áramlat. Akadémia Kiadó. Budapest
FODOR, Sz. & KORÉNYI, R. (2019): Jóllét és teljesítmény az iskolában - a kibékíthető ellentét In: Polonyi, T., Abari, K., Szabó, F. (eds.) Innováció az oktatásban. Oriold és társai, Budapest. 83-103
FONTES, F. (2020): Herbert J. Freudenberger and the making of burnout as a psychopathological syndrome. Memorandum, 37. https://tinyurl.hu/h5q1/
FREUDENBERGER, H. J. (1974). Staff burn-out. Journal of Social Issues, 30, 159-165.
HEINEMANN, L. V. & HEINEMANN, T. (2017): Burnout Research: Emergence and Scientific Investigation of a Contested Diagnosis. SAGE Open. January-March 2017: 1–12. https://doi.org/10.1177/2158244017697154
HORVÁTH, B. (2021): Fiatal felnőttek, akiknél a kiégés az alapállapot. https://tldr.444.hu/2021/01/10/fiatal-felnottek-akiknel-a-kieges-az-alapallapot (letöltés ideje: 2021.01.30.)
KÁRPÁTI-DARÓCZI, J. & KARLOVITZ, J. T. (2020): Vállalkozói kompetenciák komparatív vizsgálata albán és magyar közgazdász hallgatók között. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok - Gazdálkodás- és Szervezéstudományi folyóirat, (1), 45-60. https://doi.org/10.33565/MKSV.2020.01.04
KISS, I. (2009): Életvezetési kompetencia - Észlelt életvezetési én - hatékonyság mintázat elemzése tanácsadási szolgáltatásokat igénybe vevő felsőoktatási hallgatók mintáján, Doktori disszertáció, https://ppk.elte.hu/file/kissistvn_tf_h.pdf (letöltés ideje: 2020.01.17.)
LÁNG, A. (2019): A serdülőkori pszichológiai jóllét multidimenzionális mérőeszköze: Az EPOCH kérdőív magyar változatának (EPOCH-H) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és pszichoszomatika, 20 (2019) 1, 12–34. https://doi.org/10.1556/0406.20.2019.002
LEIST BALOGH, B. & JÁMBORI, Sz. (2016): A kapunyitási pánik vizsgálata a megküzdési módok és a szorongásfüggvényében. Alkalmazott Pszichológia 2016, 16(2) 69–90. http://ap.elte.hu/wp-content/uploads/2016/10/AP_2016_2_Leist-Balogh_Jambori.pdf
MARAMBA, D. C. & KODAMA, C.M. szerk. (2017): Brigding Research and Practice to Support Asian American Students, Wiley Periodical, https://tinyurl.hu/ezuR/ (letöltés ideje: 2020. 01. 17.)
MORVAI, V. (s.a.): A kiégés (burnout) szindróma. https://www.omtki.hu/index_htm_files/feu0502c1.htm (letöltés ideje: 2021. 01. 24.)
NAGYNÉ KRICSFALUSSY, A. (2017): Pán Péterek? – avagy létezik-e a kapunyitási pánik a szakképzésből kikerülő fiataloknál? Különleges Bánásmód. III. ÉVF. 2017/2. 39-62.
OBLINGER, D. & OBLINGER, J. (2005): Is It Age or IT: First Steps Toward Understanding the Net Generation In: Oblinger D. – Oblinger J. (szerk.): Educating the Net Generation, Washington, D.C.: EDUCAUSE https://www.educause.edu/ir/library/PDF/pub7101.PDF (letöltés ideje: 2020. 03. 14.)
PAIS, E. R. (2013): Alapvetések a Z generáció tudománykommunikációjához. Tanulmány. Pécsi Tudományegyetem. https://ktk.pte.hu/sites/ktk.pte.hu/files/images/szervezet/intezetek/mti/pais_alapvetesek_a_z_generacio_tudomany-kommunikaciojahoz_-_tanulmany_2013.pdf (letöltés ideje: 2020. 01. 21.)
PÁL, E. & TÖRŐCSIK, M. (2013): Irodalmi áttekintés a Z generációról. Tudománykommunikáció a Z generációnak. TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016
PETERSEN, A. H. (2019): How Millennials Became The Burnout Generation. https://www.buzzfeednews.com/article/annehelenpetersen/millennials-burnout-generation-debt-work (letöltés ideje: 2021. 01. 10.)
PETERSEN, A. H. (2020): Can't Even: How Millennials Became the Burnout Generation. Houghton Mifflin Harcourt.
PRENSKY, M. (2001): Digital Natives, Digital Immigrants. MCB University Press, 2001/ 5. szám. https://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf (letöltés ideje: 2020. 03. 12.)
REINHARDT, M. – TÓTH, L. & RICE, K. G. (2020): Perfekcionista csoportok pozitív mentális egészsége – A perfekcionizmus, az érzelemszabályozás és a szubjektív jóllét mintázódása fiatal élsportolók körében, Magyar Pszichológiai Szemle, 2019, 74.3/3. 301–325, https://doi.org/10.1556/0016.2019.74.3.3
ROBINSON, O.C., CIMPORESCU, M. & THOMPSON, T. (2020): Wellbeing Developmental Crisis and Residential Status in the Year After Graduating from Higher Education: A 12-Month Longitudinal Study. J Adult Dev (2020). https://doi.org/10.1007/s10804-020-09361-1
SCHWARTZ, K. & VÁGÁNY J. (2006): Integrating a Complex View of the Customer into the Quality Assurance Systems of Institutions of Higher Education. In: Manuel Filipe Pereira da Cunha Martins Costa & José Benito Vazquez Dorrío (ed.) HSCI2006 Proceedings of the 3rd International Conference on Hands on Science, pp459-463
SELIGMAN, M. E. (2016): Flourish - Élj boldogan Akadémia Kiadó, Budapest
SZABÓ-SZENTGRÓTI, G., GELENCSÉR, M., SZABÓ-SZENTGRÓTI, E. & BERKE, Sz.: Generációs hatás a munkahelyi konfliktusokban. Vezetéstudomány, 2019/4. szám pp77-88 https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2019.04.08
TARI, A. (2010): Y generáció: Klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggések az információs korban. Jaffa Kiadó. Budapest.
TARI, A. (2011): Z generáció. Tercium Kiadó. Budapest.
THUMA, O. (2016): Generációs különbségek a munka és az iskola világában. In: Fenyvesi É. – Vágány J. (szerk): Korkép Budapest: BGE pp213-232 https://tinyurl.hu/Nlgh/ (letöltés ideje: 2019. 11. 12.)
TÓTH-MÓZER, Sz. (2013): A gyermekkép az információs társadalom hajnalán In: Ollé J. – Papp-Danka A. – Lévai D. – Tóth-Mózer Sz. – Virányi A. Oktatásinformatikai módszerek - Tanítás és tanulás az információs társadalomban. Budapest ELTE Eötvös Kiadó p52 http://www.eltereader.hu/media/2013/11/Olle2_okt-inform_READER.pdf (letöltés ideje: 2020. 03. 12.)
VÁGÁNY, J. B. (2020): A hazai gazdasági felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók mentális egészségének és jóllétének vizsgálata. SOTE, Budapest
VASA, L., SPALLER, E. & TÖMBÖLY T. (2014): Felsőoktatási innovációs kihívások, In: Tompos, Anikó; Ablonczyné, Mihályka Lívia (szerk.): A tudomány és a gyakorlat találkozása: Kautz Gyula Emlékkonferencia 2014. június 17.
WANG, V. C. X. (2015): Handbook of Research on Learning Outcomes and Opportunities in the Digital Age, IGI Global, https://tinyurl.hu/6vyi/ (letöltés ideje: 2020. 03. 01.)
ZAPF, D. (2002): Emotion work and psychological well-being. A review of the literature and some conceptual considerations. Human Resource Manag. Rev. 12: 237-268
