Gazdasági képzésben részt vevő egyetemi hallgatók intézményválasztási és nyelvtanulási motivációi EU-s és hazai kontextusban
Absztrakt
A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézete 2021-ben és 2022-ben nagymintás kérdőíves vizsgálatot végzett az egyetem elsőéves hallgatói körében az újonnan felvett diákok intézményválasztási és nyelvtanulási motivációiról. Cikkünkben e két év tendenciáit és trendjeit írjuk le, illetve ezeket hasonlítjuk össze a 2020-ban ugyanezen területen végzett vizsgálatunk adataival. Eredményeink alapján elmondható, hogy a hallgatók számára lényeges az idegennyelv-tanulás lehetősége és minősége. Ebből következően – adataink szerint – egy magyar felsőoktatási intézmény akkor lehet sikeres, ha szakmai ismereteken kívül a szaknyelvoktatást és a nyelvi képzés lehetőségét biztosítja hallgatói számára. Eredményeink a magyarországi felsőoktatási intézmények döntéshozói és oktatói számára lehetnek különösen hasznosak.
Hivatkozások
évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100204.tv (2022.09.21.)
Bánhegyi, M. – Fajt, B. (2021): A BGE első évfolyamos egyetemi hallgatóinak intézményválasztási és nyelvtanulási motivációi. Porta Lingua. 2021/1. 87-98.
https://doi.org/10.48040/PL.2021.7
Cseppentő, K. (2021): Nyelvszakválasztási hallgatói preferenciák változása a bolognai rendszer tükrében. Porta Lingua. 2021/1. 99-107.
https://doi.org/10.48040/PL.2021.8
Dettai, M. J. (2019): A hazai felsőoktatási intézményekben folyó olasznyelv-oktatás motivációs kérdései. (PhD-értekezés). ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola.
Dörnyei, Z. – Csizér, K. – Németh, N. (2006): Motivation, language attitudes and globalization: A Hungarian perspective. Clevedon: Multilingual Matters.
https://doi.org/10.21832/9781853598876
Dörnyei, Z. – Ryan, S. (eds.) (2015): The psychology of the language learner revisited. New York: Routledge.
https://doi.org/10.4324/9781315779553
Dörnyei, Z. (2005): The psychology of the language learner: Individual differences in second language acquisition. New York: Lawrence Erlbaum.
https://doi.org/10.4324/9781410613349
Dörnyei, Z. (2009): The L2 Motivational Self System. In: Dörnyei, Z. – Ushioda, E. (2009) (eds.): Motivation, language identity and the L2 self. Bristol: Multilingual Matters. 9-42.
https://doi.org/10.21832/9781847691293-003
Dörnyei, Z. (2020): Innovations and challenges in language learning motivation. London: Routledge.
https://doi.org/10.4324/9780429485893
Eduline (2022): Jön a végleges nyelvvizsga-amnesztia: benyújtották a diplomaszerzés szabályait felpuhító javaslatot.
https://eduline.hu/nyelvtanulas/20221019_nyelvvizsga_diploma_torvenyjavaslat (2022.09.21.)
Einhorn, Á. (2012): Nyelvtanításunk eredményessége nemzetközi tükörben. Modern Nyelvoktatás. 18/3. 22-34.
Európa Tanács (2019): A Tanács ajánlása (2019. május 22.) a nyelvtanítás és a nyelvtanulás átfogó megközelítéséről. Európai Unió Hivatalos Lapja. 2019 C 189/03.
Európai Bizottság (2017): A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén Az Európai Bizottság hozzájárulása a 2017. november 17-i göteborgi vezetői találkozóhoz.
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=COM:2017:673:FIN (2022.09.21.)
Európai Bizottság (2018): The European education area.
https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/2186 (2022.09.21.)
Eurostat (2019a): Which are the foreign languages studies most commonly.
Eurostat (2019b): What share of students learn two or more foreign languages?
Eurostat (2019c): Foreign language skills statistics.
Eurostat (2020): What languages are studied the most in the EU?
https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/ddn-20220923-1
Higgins, E. T. (1987): Self-discrepancy: A theory relating self and affect. Psychological Review. 94/3. 319-340.
https://doi.org/10.1037/0033-295X.94.3.319
Kormos, J. – Csizér, K. (2008): Age-related differences in the motivation of learning English as a foreign language: Attitudes, selves, and motivated learning behaviour. Language Learning. 58/2. 327-355.
https://doi.org/10.1111/j.1467-9922.2008.00443.x
Központi Statisztikai Hivatal (2010): Idegennyelv-tanulás. Statisztikai Tükör. 4/62. 1-2.
Központi Statisztikai Hivatal (2021): 1.24: Idegennyelv-ismeret.
https://www.ksh.hu/ffi/1-24.html
Lengyel, J. – Török, T. (2012): 11-12. évfolyamos szegedi gimnazisták továbbtanulási elképzelései. Iskolakultúra. 22/10. 58-75.
Lukácsi, Z. (2021): Új utak a nyelvi mérésben. Modern Nyelvoktatás. 25/3-4. 45-64.
Elérés https://ojs.elte.hu/modernnyelvok/article/view/1476
Magyar Országgyűlés. Egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról (T/1623.).
https://www.parlament.hu/irom42/01623/01623.pdf
Märcz, R. (2015): Az ECL nyelvvizsga vizsgázókra gyakorolt hatása: egy kérdőíves felmérés eredményei: Előtanulmány. Iskolakultúra. 25/2. 48-57.
https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.2.48
Markus, H. – Nurius, P. (1986): Possible selves. American Psychologist. 41/9. 954-969.
https://doi.org/10.1037/0003-066X.41.9.954
Nikolov, M. (2007): A magyarországi nyelvoktatás-fejlesztési politika: Nyelvoktatásunk a nemzetközi trendek tükrében. In: Vágó, I. (ed.) (2007): Fókuszban a nyelvtanulás. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 43-72.
Novák, I. – Morvai, L. (2019): Foreign language learning attitude of Hungarian higher education students. Hungarian Educational Research Journal. 9/2. 303-317.
https://doi.org/10.1556/063.9.2019.1.26
Polónyi, I. (2012): Felsőoktatás és a gazdaság? Szép, új felsőoktatási világ Magyarországon. Iskolakultúra. 12/1. 50-56.
Szalai, L. (2022): Kell-e nyelvvizsga egy diplomásnak? Mandiner. 2022. augusztus 13.
https://mandiner.hu/cikk/20220810_kell_e_nyelvvizsga_egy_diplomasnak
