Amikor a kompasz nem segít, avagy miről mesél egy fúrómagban megjelenő deformációs szalag?

  • Félix Schubert SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék
  • Andrea Varga SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék
  • Mihály Apró MOL Nyrt.
  • Andrea Csiszér SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék
Kulcsszavak: diagenezistörténet, deformációs szalag, képanalízis, Raman térkép, Fry-módszer

Absztrakt

Az utóbbi években a szerkezetföldtani kutatások mind gyakrabban foglalkoznak a diagenezis tartományában lejátszódó szerkezetalakulási folyamatokkal. Ennek látványos bizonyítékai az elmúlt években, hazai lelőhelyekről származó deformációs szalagokat és azok képződési körülményeit bemutató tanulmányok. E cikkek szerzői – többek között – terepi, szerkezetföldtani adatok feldolgozásával készítettek részletes deformációtörténet- és feszültségmező-rekonstrukciót az adott képződményekre vonatkozóan. Munkánk során egy orientálatlan fúrómagban megjelenő, ebből kifolyólag a klasszikus szerkezetföldtani módszerekkel nem vizsgálható deformációs szalagot tanulmányoztunk. Olyan kőzettani, mikroszerkezeti és geokémiai alapú módszertani összefoglalást kíséreltünk meg összeállítani, amelynek segítségével természetesen a felszíni feltárások adta lehetőségeknél jóval szerényebb – információk gyűjthetők a szalagképződés körülményeiről egy pontszerű feltárás/minta esetén. A deformációs szalaghoz kapcsolódó átalakulások minél pontosabb megértése céljából részletesen vizsgálatuk a szalag és a befoglaló homokkő kőzettani jellemzőit és diagenezistörténetét.

Szerző életrajzok

Félix Schubert, SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék

schubert@geo.u-szeged.hu | https://orcid.org/0000-0001-8647-5354

Andrea Varga, SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék

raucsikvarga@geo.u-szeged.hu | https://orcid.org/0000-0002-8673-1482

Megjelent
2022-02-22
Rovat
Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>