Fogbél eredetű őssejtek fluoreszcens és mágneses válogatásának összehasonlító vizsgálata

Farkas Kerényi; Szabolcs Tarapcsák; Edit Hrubi; Ágnes Baráthné Szabó; Viktória Hegedűs; Sára Balogh; Kinga Bágyi; Gábor Varga; Csaba Hegedűs

doi:10.33891/FSZ.109.1.29-33

Farkas Kerényi Debreceni Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani és Bioanyagtani Tanszék
Szabolcs Tarapcsák Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Edit Hrubi Debreceni Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani és Bioanyagtani Tanszék
Ágnes Baráthné Szabó Debreceni Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani és Bioanyagtani Tanszék
Viktória Hegedűs Debreceni Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Gyermekfogászati és Fogszabályozási Tanszék
Sára Balogh Debreceni Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani és Bioanyagtani Tanszék
Kinga Bágyi Debreceni Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Konzerváló Fogászati Tanszék
Gábor Varga Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Orálbiológiai Tanszék
Csaba Hegedűs Debreceni Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Fogpótlástani és Bioanyagtani Tanszék

DOI: https://doi.org/10.33891/FSZ.109.1.29-33

Kulcsszavak: DPSC, FACS, MACS

Absztrakt

Munkánk során humán bölcsességfog pulpájából izoláltunk őssejteket. A pulpából származó heterogén sejtpopulációból ezeket az őssejteket fluoreszcensen vagy mágnesesen jelölt, valamilyen őssejt specifikus sejtfelszíni marker ellen termeltetett ellenanyaggal lehet kiválogatni. Munkánk célja az volt, hogy a fluoreszcens (fluorescent activated cell sorting – FACS) és a mágneses (magnetic activated cell sorting – MACS) sejtszeparálást összehasonlítsuk hatékonyságuk és a sejtekre gyakorolt hatásaik alapján. Eredményeink azt mutatták, hogy a válogatás hatékonysága hasonló (MACS 79,53 ± 5,78%, FACS 88,27 ± 3,70%) mindkét általunk használt módszer esetén, a MACS azonban sokkal kíméletesebbnek bizonyult, az abból származó sejtpopulációk gyorsabban növekedtek.