A kápolna-hegyi édesvízi mészkőkúp komplex szedimentológiai, geokémiai és geofizikai vizsgálata (Budai-hegység)

  • Ágnes Török
  • Viktória Ünnep
  • Attila Balázs
  • Andrea Mindszenty
  • Sándor Kele

Absztrakt

A forrásfeltörésektől távolodva a folyamatosan hűlő vízben megváltoznak a karbonát kicsapódását kiváltó tényezők. Ennek megfelelően, a forrás közelében még a kémiai kicsapódás a jellemző, míg ettől távolodva már a mikrobiális
szervezetek majd a magasabb rendű növények tevékenysége segíti elő a mészkiválást (CHAFETZ & FOLK 1984). A képződési körülményekben bekövetkezett változások kitűnően megfigyelhetőek a Budapest közelében található
kápolna-hegyi édesvízi mészkő feltárásában. Jelen munka keretében szedimentológiai, geokémiai és geofizikai vizsgálatainkkal igyekeztünk paleokörnyezeti rekonstukciót felállítani az előfordulást létrehozó egykori körülmények
pontosabb megismerésére. Laminált, vastagpados-onkoidos és vastagpados-növénymaradványos fáciestípusokat különítettünk el. Ez véleményünk szerint, arra utal, hogy a déli falat alkotó laminált rétegek a forrás közelében, míg az északi
falat felépítő vastagpados, fitoklasztos kifejlődésű rétegek már a forrásfeltöréstől távolabb, tavi környezetben halmozódhattak fel. Mikrofácies-vizsgálataink alapján egy további, vastagpados-onkoidos fáciestípus is elkülöníthetővé vált.
Stabilizotóp-geokémiai adataink alapján feltételezhető, hogy az előfordulást lerakó víz forrása ugyanahhoz a miocén óta működő regionális áramlási rendszerhez tartozott, amely a Budai-hegység hidrotermás kalcitteléreit és a területen
megtalálható további pleisztocén travertínókat is létrehozta. A mészkövet lerakó forrásvíz hőmérséklete, a δ18O adatokból számítva, 37,6 °C-nak adódott. Multielektródás geoelektromos szelvényezéssel kimutattuk, hogy a nagy ellenállású mészkő alatt kis ellenállású agyag található, amely valószínűleg a területre jellemző oligocén Kiscelli Agyag Formáció. A mészkőtesten belül az ellenállásértékek alapján egy lehetséges tavacska medencéje is kirajzolódott a mért
szelvényen. A feltételezést terepi szedimentológiai megfigyeléseink alátámasztották. Az előfordulás morfológiája, valamint a mikropetrográfiai elemzések és geofizikai értelmezés alapján a kápolna-hegyi édesvízimészkő-előfordulás
részben termogén forrásüledék, részben termometeogén tavi üledék együtteseként értelmezhető és átmenetet képez egy forráskúp és egy tó között.

Megjelent
2020-01-08
Rovat
Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>